Viaszvirág, porcelánvirág, viaszszőlő - Hoya (novenytar.krp.hu) - Forrás: http://www.elkorose.com/
Viaszvirág, porcelánvirág, viaszszőlő - Hoya (novenytar.krp.hu) - Forrás: http://hu.wikipedia.org/ -small Viaszvirág, porcelánvirág, viaszszőlő - Hoya (novenytar.krp.hu) - Forrás: http://www.edenkert.hu/ -small Viaszvirág, porcelánvirág, viaszszőlő - Hoya (novenytar.krp.hu) - Forrás: http://amerika24.blogol.hu/ -small Viaszvirág, porcelánvirág, viaszszőlő - Hoya (novenytar.krp.hu) - Forrás: http://www.elkorose.com/ -small

Egyveleg.hu - minden ami szórakozás egy helyen - kapcsolj ki nálunk!

Viaszvirág gondozása

Latin neve: Hoya (hoya carnosa)

A viaszvirág (Hoya), más néven porcelánvirág vagy viaszszőlő a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Őshazája Délkelet-Ázsia (India, tőle keletre Dél-Kínáig és az ettől délre eső területek), Ausztrália és Polinézia. A botanikus Robert Brown szintén botanikus barátjáról, Thomas Hoyról nevezte el.

A viaszvirágok a legszebb szobanövények közé tartoznak, ennek ellenére több mint 200 létező változatából csak néhányat találunk a virágüzletek polcain. A legismertebb faj, amit már nagyanyáink is virágzó szobadíszként neveltek, a Hoya carnosa. Gyorsan növő, kúszó fajta, lombozata virág nélkül is dekoratív. Vastag, fényes levelei a fényviszonyoktól függően sötét vagy világosabb zöldek és gyakran szabálytalan világos foltok díszítik.

Tavasztól őszig nyíló csillag alakú virágai bogernyő virágzatba tömörülnek, valóban olyanok, mintha viaszból vagy porcelánból készültek volna. A halvány rózsaszínű virágok édeskés illatúak. Vigyázat, a virágból lecsöppenő nektár foltot hagy a kárpiton, a bútoron, padlón pedig korompenész telepedhet meg a cseppen.

Igényei, gondozása:

Fényigénye:

Télen, nyáron világos helyre van szüksége, ablakba is tehetjük, de ne érje közvetlen tűző napfény. Ha kevés fény éri a növényt, hosszú, levél nélküli szárakat növeszt, valamint sötét helyen nem fog virágozni sem.

Hőigénye:

Trópusi származása miatt a viaszvirág egyenletes meleget, 18–25°C-ot igényel, de ennél magasabb hőmérsékleten is jól érzi magát, télen legalább 15°C-ra van szüksége. Hűvös helyen a virágok lehullanak.

Vízigénye:

A viaszvirág öntözése nyáron se járjon túlöntözéssel, a téli időszakban pedig csak nagyon mérsékelt legyen, mert a túlöntözés könnyen a pusztulását okozhatja. Ilyenkor a levelek kezdenek elpusztulni és fonnyadnak, mintha szárazságtól szenvednének, és ekkor a gyökérzet már rendszerint javarészben elpusztult, úgyhogy az életbemaradásnak nincs is sok reménye.

Ilyenkor megpróbálkozhatunk azzal, hogy haladéktalanul kiemeljük a tartójából a gyökérzetet, és a földtől megszabadítva, a pusztult gyökereket az egészséges részig levágjuk. Ezt követően kisebb tartóedénybe, folyami homokot bőven tartalmazó földbe ültessük vissza, majd tegyük melegebb helyre és nagyon óvatosan öntözzük. De sajnos ezzel a módszerrel sem biztos, hogy megmenthető a növény.

Ha laza szerkezetű földben tartjuk, kisebb a veszélye, hogy a cserépben pangó víz károsítja gyökereit. A cserépalátétben ne álljon víz! Két öntözés között hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a földjét.

Rendszeresen permetezzük, amikor nem virágzik. Virágzás ideje alatt mellőzzük a párásítást.

További gondozása:

Szárai akár a 3m-es hosszúságot is elérhetik, ezért érdemes huzalra, mohakaróra vagy rácsra felfuttatni. Levelei kemény viaszréteggel borítottak. Nyáron kitehetjük a kertbe vagy teraszra egy árnyékos helyre, télen a legjobb egy nem túl meleg üveges veranda, vagy előtér.

A viaszvirág táplálása tavasztól őszig, kéthetenként káliumtartalmú tápoldattal a legmegfelelőbb. Túltáplálását viszont már csak azért is kerülni kell, mert ez a virágzás rovására mehet, sőt miatta virágtalanság is felléphet. A virágtalanság, illetve a virágzás elmaradásának oka lehet viszont a tápanyaghiány is, a fénytelenségen kívül. Túl nagy tartóba - cserépbe - kerülve is gyengülhet vagy esetleg el is maradhat a virágzása. Tűri a száraz szobalevegőt is. Az átültetésre legmegfelelőbb a tavaszi időszak, ha a hajtásnövekedés gyengülését vagy elmaradását, a tartó kinövését, a föld felélését, tápanyagkészletének kimerülését észleljük. Ehhez megfelel a Florasca B vagy hasonló tőzeg alapú virágföld, de tőzeggel kevert jó minőségű kerti föld is alkalmas. Nagyon lassan fejlődik, ezért elegendő, ha csak 3-4 évenként ültetjük át.

Ne adjunk magas nitrogéntartalmú tápoldatot, a nitrogén túladagolása a virágzás kimaradásához vezet. Aki orchideát is nevel, az az orchidea Vitaflóra Orchidea tápoldattal kevert maradék fürdővizét felhasználhatja a viaszvirág öntözéséhez is.

Virágaira türelmesen kell várnunk, ugyanis csak az idősebb tövek nevelnek virágzatot, amikor már nem is remélnénk. A virágzást serkenthetjük, ha a viaszvirágot néhány hétig hűvösebben (fajtától függően 15–18°C között) és szárazabban tartjuk. Az éjszakai hőmérséklet csökkenése szintén elősegíti a virágképződést. Elvirágzás után a virágszár nem szárad el, a végén új rügyek fejlődnek. Ha a virágszárat mégis levágjuk, megszakítjuk a további virágzást. A következő évben ebből nőnek az új virágok. A hervadt virágokat se vágjuk le róla. Ha a bimbók már megjelentek, a növényt ne forgassuk. Ha megváltoznak a fényviszonyok, a növény más szögben kapja a fényt, elrúghatja a bimbóit.

Szaporítása:

A viaszvirág levéldugvánnyal vagy hajtásdugvánnyal szaporítható tavasztól nyár elejéig. Vágjuk le a növény egy egészséges oldalhajtását. Távolítsuk el a hajtásról az alsó leveleket, hogy csak egy darab levele maradjon, majd dugványozzuk nedves tőzeges homok ültetőközegbe. A levélpár alatt mintegy két cm-es szárrész maradjon, ami a gyökereztetéshez a homokba kerül, és felül is maradjon közel egy cm-es szárrész, amivel elkerülhető, hogy esetleg megsérüljenek a levélhónalji rügyek, amelyekből majd az új hajtások fejlődnek. Borítsunk rá átlátszó, helyenként kilyuggatott műanyag fóliát (üvegbúrát), hogy a magas páratartalom biztosításával elősegítsük a gyökeresedést.

A jól megvágott dugványok, meleg, világos helyen, még vízbe állítva is jól gyökeresednek. A dugványok meggyökeresedése után az ültetéséhez használt talajban, illetve földben-földkeverékben bőven legyen homok, mintegy egyharmad arányban.

A viaszvirág leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:

A viaszvirág a gyökérgubacs-fonálféreg legkedveltebb gazdanövénye.
A pajzstetvek és gyapjas pajzstetvek elsősorban télen károsítják, ha túl meleg helyen áll a növény. A takácsatkák a meleg, száraz környezetet kedvelik. A takácsatkákat nehéz észrevenni, de a leveleken megjelenő finom fonat jelenlétükre utal. Ha elszaporodnak, a megtámadott levél elszíneződik és lehullik.

A virágzás elmaradásának oka a tápanyaghiány, a rendszeres bolygatás, a sötétség, vagy az elvirágzott hajtások visszavágása lehet. Nem érdemes évente átültetni, sem változtatni a helyén.

Túl száraz levegőn a virágrügyek elsárgulnak és lehullanak.

Források:
http://hu.wikipedia.org/
http://www.zoldujsag.hu/
http://www.edenkert.hu/
http://www.ezermester.hu/