Cserjés margaréta (margitvirág) gondozása

A cserjés margaréta virág – latin nevén Argyranthemum frutescens – évelő növény, de hűvösebb éghajlatokon egynyári növényként nevelik. Az Asteraceae családba tartozik és a Kanári-szigetekről származik, ahol a tengerparti területektől kezdve egészen a magasabb hegyvidéki régiókig vadon is nő. A Kanári-szigetek mediterrán jellegű klímája az enyhe telekkel, meleg nyarakkal ideális körülményeket biztosított a cserjés margaréta fejlődéséhez.

Az európai botanikusok már a 16. században elkezdték dokumentálni a Kanári-szigetek növényvilágát, de a cserjés margaréta igazán csak a 18., 19. században kapott figyelmet. A növényt ekkor írták le hivatalosan, és sorolták be először a Chrysanthemum nemzetségbe, majd később átsorolták az Argyranthemum nemzetségbe.

Cserjés margaréta ismertetése

A cserjés margaréta (margitvirág) általában 60-90 cm magasra nő meg, de akár az 1 méteres magasságot is elérheti. Széltében is elérheti ezeket a méreteket. A növény gyorsan növekszik. Formázás nélkül is bokros, kerekded formát ölt, finoman osztott, páfrányszerű lombozattal, de akár kis fa formára is nevelhető. Levelei sötétzöldek, enyhén kékes árnyalattal. A levelek több apró levélkére osztottak.

Fehér nagy virágú cserjés margaréta - margitvirág (Argyranthemum frutescens)

A virágok a cserjés margaréta legfőbb díszei. Leggyakoribb színei a fehér, rózsaszín, sárga, de ritkábban kék színben is találkozhatunk vele. A virágok átmérője kb. 5-8 cm, melyek bőségesen nyílnak késő tavasztól őszig, az éghajlattól függően. Gyakran használják kertszegélyekben, konténerekben és vegyes ágyásokban kitöltőnövényként. Ültethetjük szabadon a kertbe, de cserépben, balkonládában is jól mutat.

A cserjés margaréta színes virágai vonzzák a hasznos beporzó rovarokat, a méheket, lepkéket, ezáltal segítik a helyi ökoszisztémát.

A cserjés margaréta virág elterjedt elnevezései még a színes margaréta, bokros margaréta, törzses margaréta, cserjés margitvirág vagy csak szimplán margitvirág, melyek mind ugyanarra a növényre utalnak.

Cserjés margaréta gondozása

Cserjés margaréta virág gondozása: magas fényigényű, legalább napi 6-8 óra közvetlen napfényre van szüksége. A 18 - 27 °C közötti hőmérséklet az ideális számára, de tartósan 32 °C felett már árnyékolásra lesz szüksége. Mérsékelt öntözést igényel, két öntözés között hagyjuk földjét kissé kiszáradni. A trágyázás, tápoldatozás segíti a növény fejlődését.

Cserjés margaréta fényigénye

A cserjés margaréta magas fényigényű, naponta legalább 6-8 órán keresztül közvetlen napfényre van szüksége. Ez biztosítja a legbőségesebb virágzást. Bár elviseli a részleges árnyékot, de a kevesebb napfény hatására gyérebben virágzik és megnyúlhat.

Túl nagy hőségben, erősen tűző napos időben érdemes a növényt a délutáni erős napfénytől védeni, hogy megóvjuk leveleit a megperzselődéstől és virágait az elhervadástól.

A lakásban nevelt cserjés margaréta gondozása alatt biztosítsuk a lehető legtöbb fényt. Tegyük a legtöbb fényt adó ablakba vagy annak közelébe. Legjobb egy déli, nyugati fekvésű ablak. Ha nagyon világos a lakás, akkor szükséges lehet védeni a margarétát, akár egy könnyű függönnyel az ablak előtt.

Cserjés margaréta hőigénye

A cserjés margaréta hőségtűrő növény, mely szépen tud fejlődni a meleg klímájú területeken. Az ideális nappali hőmérséklet 18 - 27 °C közötti, míg az ideális éjszakai hőmérséklet 10 - 15 °C között van számára. Ezen hűvösebb esti órák elősegítik, hogy regenerálódni tudjon a nappali hőség után.

29 °C feletti hőmérsékleten már stressz érheti a növényt, főleg, ha nincs megfelelően öntözve. Ha a hőmérséklet tartósan 32 °C felett marad, akkor szüksége lesz árnyékolásra. Ha a magas hőmérséklet alacsony páratartalommal, szárazsággal társul, akkor bőséges öntözésre is.

Sárga bokros cserjés margaréta - margitvirág (argyranthemum frutescens)

Cserjés margaréta vízigénye

A cserjés margaréta mérsékelt vízigényű virág. Földje legyen mindig nedves, de ne ázzon vízben, mivel a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Legjobb, ha megvárjuk míg földjének felső 2-3 cm-e már száraznak tűnik, csak ezután öntözzük meg ismét.

Hidegebb időszakokban elég lehet hetente egyszer locsolni, míg melegebb időben pár naponta igényelheti az öntözést. Talajtakarással, mulcsozással segíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését.

A tövénél öntözzük, ne felülről, mert a növény érzékeny a gombás betegségekre, így jobb, ha levelei szárazon maradnak, valamint így biztosabb, hogy a víz eljut a gyökerekhez.

Bár viszonylag jól bírja a szárazságot, nagy melegben segíthet, ha vízzel permetezzük a leveleit. Ezt a reggeli órákban tegyük, hogy estére ne maradjon víz a levelein, mert ez gombás fertőzéshez vezethet.

Cserjés margaréta tápoldatozása, trágyázása

A cserjés margaréta számára a tápanyagpótlás, tápanyaghozzáadás előnyös. Használhatunk lassan oldódó granulátumot ültetéskor a földjéhez keverve, szerves trágyát, tápoldatot is. Olyat válasszunk, amelyik egyenlő arányban tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot, például NPK 3-3-3 összetételű.

A lassan oldódó granulátumos trágyát ültetéskor adjuk hozzá a növény földjéhez. Így hónapokon keresztül folyamatosan adagolódik a tápanyag. Hasonlóan a szerves trágyát (komposzt, érett trágya) hozzáadhatjuk ültetéskor vagy ha csak fel szeretnénk kissé frissíteni földjét.

Ha tápoldatot használunk, 2 - 4 hetente tápoldatozzuk a cserjés margarétát. A tápoldat gyorsan hasznosul, gyorsan felszívódik, így különösen hasznos a növény aktív növekedési időszakában. Segíti a növény növekedését, virágzását. A tápoldatot a csomagoláson feltüntetett arányban hígítsuk. Cserepes margaréta gondozása esetén szükség lehet gyakoribb tápoldatozásra, mivel a cserépben a földből könnyebben kimosódik a tápanyag.

A cserjés margaréta virágzása alatt használhatunk magasabb foszfor tartalmú tápanyagot (pl. NPK 3-6-3), mely elősegíti a gazdagabb virágzást. Túlzott tápanyag hozzáadás a levélzet túlzott fejlődéséhez, de a virágzás csökkenéséhez vezethet.

Ősz derekán, és a hideg téli hónapokban csökkentsük, de jobb, ha teljesen el is hagyjuk a tápanyagpótlást, majd tavasszal, amikor az új hajtások megjelennek kezdjük el újra.

Cserjés margaréta ültetése és átültetése

A tavasz a legalkalmasabb a cserjés margaréta ültetéséhez és átültetéséhez, amikor már elmúltak a fagyok. Ekkor van bőven ideje a növénynek megerősödni a hőség előtt. Azon régiókban, ahol nagyon enyhék a telek, ősszel is elültethetjük, így az enyhe téli időszakban lesz ideje a gyökérzetnek megerősödni, fejlődni.

A cserjés margaréta ültetéséhez és átültetéséhez is válasszunk jó vízáteresztő képességű földet, mely enyhén savas vagy semleges pH értékű (pH 6.0 - 7.0). Ha a föld nehéz, agyagos, keverjünk hozzá komposztot, homokot, perlitet vagy vermikulitot a jobb vízáteresztés érdekében.

Kerti margaréta ültetése

Ha kertbe ültetjük a cserjés margarétát, akkor lazítsuk fel a földet 30-40 cm mélységben, majd keverjük össze a földet komposzttal vagy trágyával, hogy tápanyagdúsabb földet kapjunk. A kerti cserjés margaréta átültetésekor óvatosan ássuk azt körbe, kb. 15 - 20 cm távolságra a szárától, hogy elkerüljük a gyökérzet megsértését. Emeljük ki a növényt úgy, hogy a gyökérlabda minél inkább egyben maradjon.

Ha a kertben több margaréta lesz egymás mellé ültetve, akkor hagyjunk köztünk 30 - 45 cm távolságot. Ezáltal biztosítjuk a virágok közt a szellőzést, helyet hagyunk a növekedéséhez, a cserjés margaréta bokrosodásához.

Rózsaszín cserjés margaréta cserépben - margitvirág (Argyranthemum frutescens)

Cserepes margaréta ültetése

Cserépbe ültetett cserjés margaréta gondozásakor eleve kevert, tápanyaggal dúsított földdel töltsük meg a cserepet. Válasszunk olyan, legalább 30 cm átmérőjű cserepet, melynek alján van vízelvezető luk.

A cserépben nevelt margaréta átültetésekor óvatosan vegyük ki cserepéből és lazítsuk meg a gyökereket, ha azok túl szorosan összenőttek. 1 - 2 évente érdemes átültetni, vagy földjét felfrissíteni, hogy elegendő tápanyaghoz jusson.

Ültetés menete

A cserjés margaréta elültetéséhez ássunk ki a növény gyökérzetének méretével megegyező mélységű gödröt, mely legyen kétszer olyan széles, mint a gyökérzet. Helyezzük bele a növényt, úgy, hogy a gyökérzet teteje egy szintben legyen a föld felszínével. Ezt követően töltsük fel a gödröt, majd gyengéden nyomkodjuk le a földet.

Ültetést követően alaposan locsoljuk meg, hogy leülepedjen a földje. Az első pár hétben öntözzük gyakrabban, hogy gyökérzete megerősödhessen, de ügyeljünk rá, hogy földje ekkor se tocsogjon a vízben. A tápoldatozást az ültetést követően 4 - 6 hét múlva kezdjük csak el.

Hogy földje jobban megtartsa a nedvességet a száraz nyarakon is, tegyünk mulcsot egy rétegben földjének felszínére. A növény töve körül tartsunk 2-3 cm távolságot, hogy maga a növény ne nedvesedjen. Vásárolhatunk mulcsot boltban, de ha van otthon komposzt, szalma, esetleg fenyőkéreg, használjuk bátran azt.

Az átültetés után némi hervadás normális, de ha ez hosszabb ideig fennáll, az átültetési stressz jele lehet. Biztosítsuk a rendszeres öntözést, szükség esetén árnyékoljuk a növényt, amíg vissza nem nyeri erejét.

Cserjés margaréta téliesítése, teleltetése

Mérsékelt éghajlatokon a cserjés margaréta egynyári növényként van nevelve, míg melegebb területeken évelő növényként. Csak ezen régiókban télálló a margaréta. Érzékeny a fagyra, ezért azon régiókban, ahol jellemzőek a téli mínuszok, védett helyen kell teleltetni.

Télen csak akkor hagyjuk kint a kertben, ha ahol élünk fagymentesek a telek. Ebben az esetben is, ha tartósan 10 °C alá esik a hőmérséklet védjük gyökereit vastagabb réteg mulcs fedéssel. A teljes növényt, pedig betakarhatjuk fagyvédő fóliával, fagyvédő zsákkal. Erre azért van szükség, mert a hideg szél is roncsolhatja a növényt.

A cserépben, balkonládában nevelt cserjés margarétát vigyük fagytól védett, de világos helyre, ha évelő növényként szeretnénk gondozni. Télen is fontos, hogy megkapja a napi 6 - 8 órányi napfényt, enélkül megnyúlhat, visszamaradhat a fejlődése.

Tegyük olyan helyre, ahol a hőmérséklet stabilan 10 - 18 °C között van. Ne tegyük fűtőtest közelébe, se huzatos helyre. Minél kevesebb fényt kap, annál hűvösebb helyen ajánlott tartani.

Télen csökkentsük az öntözés gyakoriságát, mivel kevesebb vizet vesz fel, de ne hagyjuk földjét teljesen kiszáradni.

Sárga virágú cserjés margaréta - margitvirág (Argyranthemum frutescens)

Cserjés margaréta virágzása

A cserjés margaréta hosszan tartó virágzásáról, színes virágairól ismert. Általában késő tavasztól egészen őszig virágzik. Melegebb éghajlatokon, ahol télen is jó idő van, akár egész évben virágozhat. A virágok mérete 2 - 5 cm közötti, vannak apró virágú és nagy virágú margaréták is.

A virágok színe változatos, lehet fehér, krémszínű, sárga, rózsaszín, piros, lilás, valamint ezek különböző árnyalatai. Egy száron egy virág van és minden egyes virág több napig díszlik, mielőtt elkezdene hervadni. Folyamatosan hozza az új virágokat, így szépen díszít hónapokon keresztül.

Rendszeresen távolítsuk el az elszáradt virágokat, ezzel ösztönözzük a növényt, hogy újabb virágokat hozzon. Az elszáradt virágokat szárastól csípjük le, ahol a szár kibújik a levelek közül. Akkor érdemes meghagyni az elszáradt virágokat, ha később a magokat szeretnénk szaporításhoz begyűjteni.

Cserjés margaréta fa formára nevelése

Odaadással a margaréta fa formára nevelhető, mely különleges látványt nyújt sűrű virágaival, bozótos leveleivel. Normál körülmények közt a cserjés margaréta egynyári vagy évelő bokros növényként ismert, de metszéssel és megfelelő gondozással fa formára alakíthatjuk. Az így kialakított növényt nevezik törzses margarétának is.

Azon régiókban, ahol hidegek a telek mindenképp cserépbe ültessük, mert a kertben nem biztos, hogy a törzses margaréta túlélne. Kezdésnek válasszunk egy fiatal növényt, mivel azt könnyebb fa formájúvá nevelni. Szükségünk lesz egy stabil támaszra, amihez a növény fő szárát kötjük, amíg meg nem erősödik, meg nem fásodik. A kötözéshez puha anyagot használjunk.

Ahogy növekszik, folyamatosan távolítsuk el az oldalhajtásokat, az alsóbb elágazásait. Tartsuk fókuszban az egy erős központi szárat, mely a margaréta fa törzse lesz. Hagyjuk a felső részt növekedni, hogy kialakuljon a lombkorona.

Amikor elértük a kívánt magasságot (általában 60 - 90 cm), a felső lombkorona bokrosodását serkenthetjük a növekvő hajtások végeinek visszacsípésével. Innentől kezdve metszéssel folyamatosan formázni kell a lomkoronát, hogy megtartsuk a kívánt kinézetet.

Még különlegesebb, színesebb lehet a margaréta fa, ha több különböző színű margarétát ültetünk össze és mindegyiknek a fő szárát összefogva kötjük azokat együtt a támasztékhoz.

Cserjés margaréta metszése, ritkítása

A cserjés margaréta (margitvirág) metszése elősegíti a bokrosabb növekedést, megtarthatjuk általa a kívánt formát. Az elszáradt virágok eltávolításával további virágzásra ösztönözzük a növényt. A beteg, elszáradt, gyenge, sérült részek eltávolításával egészségesen tarthatjuk növényünket.

Kora tavasszal csak kisebb metszést végezzünk, távolítsuk el a beteg, sérült részeket, melyek a tél folyamán kialakultak.

A tavasztól őszig tartó növekedési időszak alatt folyamatosan távolítsuk el az elszáradt virágokat. Vágjuk el afölött a virágszárat, ahol látjuk a szárból kiinduló újabb virágbimbót.

Ha túl sűrű a növényünk, a belső részeiben is metszünk le pár ágat, így jobban átjárja a levegő és eljut a fény a belső részekhez is.

A tél beállta előtt kell erősebben megmetszeni a cserjés margarétát. Amikor már nem nagyon nőnek új virágok, akkor visszavághatjuk fele, vagy akár harmad méretűre. Főleg a gyenge, száraz, beteg részeket távolítsuk el. Ezzel felkészítjük a növényt a hidegebb téli időszakra és fel is frissítjük.

Piros, pink cserjés margaréta - margitvirág (Argyranthemum frutescens)

Cserjés margaréta szaporítása

A cserjés margaréta szaporítása történhet tőosztással, dugványozással és magról. A dugványozás előnye, hogy szinte bármikor elvégezhető és aránylag gyorsan lesz új növényünk. A margitvirág tőosztással és magról történő szaporítása viszont már időhöz kötött.

Cserjés margaréta szaporítása tőosztással

A legjobb, ha kora tavasszal vagy nyár végén, ősszel végezzük a cserjés margaréta tőosztással történő szaporítását. Abban az időben amikor még nem virágzik vagy már csak alig virágzik.

Válasszunk egy erős, kifejlett, egészséges növényt, majd óvatosan emeljük ki földjéből. A gyökérlabdát vigyázva válasszuk több részre úgy, hogy mindegyik részhez tartozzon pár szár és gyökérzet is.

A szétválasztás után ültessük el a növényeket új helyükre, majd alaposan locsoljuk meg földjüket. A tőosztás utáni első pár hétben védjük jobban a tűző naptól, amíg újra meg nem erősödnek.

Cserjés margaréta szaporítása dugványozással

A cserjés margaréta szaporítása dugványozással az év bármely részében történhet, de a legjobb késő tavasszal vagy nyár elején végezni, amikor aktívan növekedik. Így biztosabb, hogy egészséges, erős dugványt választunk.

A margaréta metszése során levágott egészséges hajtásokat is felhasználhatjuk szaporításához.

A levágott szár legyen legalább 10 - 15 cm hosszú. A dugványt a szár végéről vágjuk le. Olyat válasszunk, melyen nincs virág. Vágjuk el pont egy levél szárral való találkozása alatt. Az alsó leveleket távolítsuk el, ezen pontokon tud majd kifejlődni a gyökérzet.

A gyökeresedést elősegíthetjük, ha gyökereztető hormonba mártjuk a dugvány vágott végét, de ez a lépés elhagyható.

Ültessük el a dugványokat az ültetés részben leírt típusú földbe. 3 - 5 cm mélyen szúrjuk bele őket a földbe. Locsoljuk meg a földet, majd tartsuk folyamatosan nedvesen, de ne ússzon a vízben.

Előnyös, ha letakarjuk a cserepet egy műanyag zacskóval, befőttesüveggel, hogy fenntartsuk a páratartalmat a dugvány körül.

Helyezzük a cserepet világos, de közvetlen napfénytől védett helyre, mert a fiatal dugványoknak még túl erős lenne a közvetlen nap.

Átalában 4 - 6 hét alatt fejlődik elegendő gyökérzet, ami után átültethetjük a dugványokat végleges helyükre.

Cserjés margaréta szaporítása magról

A cserjés margaréta szaporítása magról a leghosszabb folyamata az új növények nevelésének. Az első évben a gyökérzet és a palánta fejlődik, többnyire csak a második évtől hoznak virágokat.

A magvetés történhet tavasszal, nyáron és ősszel is. Fontos, ha tavasszal vetünk, várjuk meg míg már biztosan elmúltak a fagyok. Őszi vetésnél, pedig legalább 2 hónappal az érkező fagyok előtt vessük el a magokat. Ha régiónkat jellemzik a téli fagyok, akkor ősszel csak beltérben vessük el a magokat, amiket csak tavasszal vigyünk ki a szabadba, mivel fagyérzékeny a növény.

Színes cserjés margaréta - margitvirág kerti (Argyranthemum frutescens)

A magokat begyűjthetjük saját növényünkről, ehhez hagyjuk a virágokat elszáradni a növényen. Mikor már elég száraznak tűnnek, levághatjuk a virág fejét, majd hagyjuk a napon, amíg teljesen ki nem szárad, egészen ropogósra, amikor már szinte szétmállik a kezünkben. Ezután a virág közepéből (a korábban sárga részből) egyszerűen kidörzsölhetjük a magokat.

A magokat ültessük nagyon laza földbe, de ne ültessük túl mélyre, mert a csírázáshoz fényre van szükségük. Maximum fél centi mélyre ültessük, de a legtöbb fajtát elég 2 - 3 mm mélyre ültetni. A magok közt hagyunk 10 - 15 cm távolságot.

Alakítsunk ki a magoknak pici mélyedéseket, majd minden lukba, egy - két magot szórjunk, aztán fedjük be nagyon vékonyan földdel. Erre csak azért van szükség, hogy a madarak ne egyék meg a magokat. Ha nem kell tartanunk a madaraktól, akkor nem kell betakarni földdel a magokat, de egy picit azért nyomjuk őket a földbe.

Végezetül óvatosan öntözzük meg a magokat. Használjunk szórófejet, hogy ne mosódjanak ki a magok a földből. A vetést követő pár hétben, hónapban tartsuk folyamatosan nedvesen a földet, de két locsolás között hagyjuk a föld felső 3 - 6 cm-nyi rétegét kiszáradni.

Helyezzük a cserepet, ültetőtálcát világos, de közvetlen napfénytől védett helyre. A csírázáshoz 18 - 21 °C közötti hőmérséklet a legideálisabb. A páratartalom fenntartásához húzhatunk a cserépre műanyag zacskót, fóliát.

A magok általában 1 - 2 hét alatt csíráznak ki. Ha a palántának már van pár rendes levele és elérte a kb. 15 cm-es magasságot, akkor átültethetjük végleges helyére.

Cserjés margaréta betegségei, kártevői, pusztulásának főbb okai

A cserjés margaréta pár betegséggel, kártevővel szemben érzékeny lehet. Talán a leggyakoribbak a gombás fertőzések és a gyökérrothadás, melyek a margaréta helyes gondozása mellett elkerülhetők. Legjobb, alulról, a tövénél öntözni a növényt, ne vizezzük a leveleit, valamint ne öntözzük túl.

Cserjés margaréta betegségei

A gyökérrothadás gombás vagy bakteriális betegség, melyet a túlöntözés, a földjében lévő túl sok víz idéz elő. Ilyenkor levelei kókadnak, vizesedik, puhává válik a növény szára. Ügyeljünk rá, hogy földje ne álljon vízben.

A fuzáriumos hervadást, a verticilliumos hervadást különböző gombás fertőzések okozzák. Fertőzéskor a margaréta virágai elhervadnak, kókadnak, mivel a gomba blokkolja a víz és tápanyagok csatornáit. Súlyosabb esetben az egész növény kókad. Gombaölő szeres permetezéssel kezelhetjük.

A lisztharmat gombás betegség, fertőzéskor fehér, poros bevonat jelenik meg a leveleken, szárakon. A levelek deformálódhatnak, elszáradhatnak. A magas páratartalom és rossz szellőzés növeli a betegség kialakulását. Távolítsuk el a fertőzött részeket, súlyosabb esetben használjunk gombaölő szert.

A levélfoltosodás gombás vagy bakteriális fertőzés, amikor barna vagy fekete foltok jelennek meg a leveleken, amelyek körül gyakran sárga perem van. Túl magas páratartalom, szellőzés hiánya idézheti elő. Távolítsuk el a fertőzött leveleket, javítsuk a légáramlást a növény körül.

Agrobaktériumos gyökérgolyva a növény sérült részein keresztül tud bejutni. Fertőzés esetén a növény visszamaradott, egyre kevésbé növekszik. A növény szárainak tövében, gyökérzetében golyva, csomó alakul ki. A baktérium akár két évig is fennmarad a talajban. Sajnos nincs ismert kezelési módja.

A leveleken megjelenő szürke penész vagy rozsda, narancs, piros, barna foltok gombás betegség tünetei. Távolítsuk el a beteg leveleket. Biztosítsunk jobb szellőzést a növénynek. Súlyos esetben gombaölő szerrel permetezzük.

Rózsaszín cserjés margaréta virága - margitvirág (Argyranthemum frutescens)

Cserjés margaréta kártevői

A levéltetvek apró zöld vagy fekete rovarok, melyek a levelek fonákján gyűlnek össze. Ragacsos anyagot, mézharmatot hagynak maguk után és a növény nedvét szívogatják. Vízzel megpróbálhatjuk lemosni őket, vagy használhatunk neem olajat, ha ez nem segít, akkor rovarölő szert alkalmazhatunk ellenük.

A takácsatkák apró piros, barna színű rovarok, melyek a levelek fonákján élnek. A levelek közötti finom pókhálók is utalhatnak jelenlétére. A növény nedvét szívogatják, emiatt a levelek foltosodhatnak, sárgulhatnak. Itt is próbálkozhatunk vízzel lemosni őket, alkalmazhatunk neem olajat vagy rovarölő szert.

A liszteske más néven fehér légy kis repülő rovar. Egyszerre többen is a levél fonákján telepednek meg, ha megrázzuk a növényt felreppennek. A levelek sárgulását, a növény gyengülését okozzák. Használhatunk ellenük ragadós légycsapdát, neem olajat.

Csigák támadhatják meg a kertben, amik a leveleit, virágait rágcsálják meg, szabálytalan lukakat hagyva maguk után. Összeszedhetjük őket kézzel kora reggel vagy éjjel, amikor a legaktívabbak. Továbbá egyéb csigák elleni védelmet tudunk alkalmazni.

Hernyók megtalálhatják a szabadban, amik szintén a leveleket rágcsálják. Megpróbálhatjuk kézzel eltávolítani ezeket.

Környezeti tényezők, a cserjés margaréta helytelen gondozása

Túlöntözés jelei lehetnek a levelek sárgulása, a szárak puhulása, alulról felfelé történő barnulása. Ez gyökérrothadást jelent, sajnos, ha már súlyosak a tünetek nem menthető meg a növény. Ilyenkor egyetlen lehetőség, hogy keresünk pár még ép hajtást és azokat dugványozással szaporítjuk.

Alulöntözés jelei lehetnek a levelek hervadása, levelek széleinek száraz barnulása, a virágzás csökkenése. Ha időben észrevesszük, a növény újbóli megöntözésével helyreállhat.

Extrém meleg és túl erős közvetlen napfény hatására levelei megéghetnek, lepotyoghatnak, növekedése megállhat. Ilyen esetben ajánlott árnyékolni a növényt.

Túl kevés fény esetén a margaréta alig virágzik és a levelei sárgulhatnak. Biztosítsunk számára minimum napi 6 - 8 óra napsütést.

Tápanyaghiányos föld esetén lassan vagy egyáltalán nem fejlődik a növény és nem vagy csak kevés virágot hoz. Frissítsük fel földjét trágyával vagy használjunk tápoldatot.

Túlzott tápanyag hatására erős növekedés, bokrosodás jellemzi, viszont emiatt kevesebb virágot hozhat. Ügyeljünk az egyensúlyra, amikor tápanyaggal látjuk el földjét, legyen az komposzt, trágya vagy tápoldat.

A cserjés margaréta mérgező?

A cserjés margaréta (Argyranthemum frutescens) nem mérgező növény. Általánosságban elmondható, hogy nem jelent veszélyt sem emberre, sem a háziállatokra. Azonban, mint sok más növény esetében, nagy mennyiségben való fogyasztás esetén enyhe gyomorpanaszok előfordulhatnak.