A gerbera cserepes növényként nappalik, irodák világos, ablakközeibe, balkonra ajánlott, ahol hosszan virágzik. Évelő növény, virágzása nyáron kezdődik és a tél beálltáig tart. Kertészetekben általában tél végére hajtatják a virágokat. Amilyen kecses a virág, olyan "rendetlen" a levélzete. Tőrózsában álló húsos leveleinek széle fűrészfogas, a levélfelület erősen bordázott és szőrös. A szabadban nevelt cserepes példányok levelei a szél hatására beszakadoznak.
A gerbera rendkívül fényigényes, még a tűző napot is elviseli. A lakásban a legvilágosabb ablakba tegyük. Nyáron a szabadba is kitehetjük. Télen legalább 12 °C-on kell tartanunk. A gerberának legalább 8 °C-os illetve (megfelelő szellőzés mellett) maximum 21 °C-os hőmérsékletre van szüksége. Egy védett, déli fekvésű udvar vagy terasz ideális hely a növény számára. A szabadban tegyük olyan helyre, ahol közvetlen napfény éri, a szobában pedig, ha a hőmérséklet túllépheti a fent javasolt maximum értéket, védjük a tűző déli naptól.
Neveléséhez tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő földre van szükség. A növekedési időszakban gyakran kell öntözni, és kéthetente célszerű tápoldatot keverni az öntözővízhez, hogy bőségesen virágozzék. Mivel a virághozamot meghatározza a föld, illetve a gyökerek hőmérséklete is, célszerű kőlapra vagy fekete fóliára tenni a cserepet. Két öntözés között hagyjuk, hogy a talaj kicsit kiszáradjon, de a növekedési szakaszban állandóan tartsuk a földet nyirkosan. Alacsonyabb hőmérséklet mellett csökkentsük az öntözővíz mennyiségét. Csak a földjét öntözzük, ne permetezzük a növényt.
A pihenési időszakban (november és február között) erősen csökkenteni kell az öntözővíz mennyiségét, tápoldatozni pedig nem szabad. Ilyenkor csak annyira öntözzük a gerberát, hogy elkerüljük a kiszáradást. Teleltetésre a 8-12 fokos veranda vagy télikert alkalmas.
A gerberát tavasszal ültessük át jó vízelvezető virágföldbe. A cserepét kinőtt növényt szedjük szét, és több cserépbe ültessük át a szétválasztott töveket.
Szaporítására, azaz a tő szétosztására ősszel van lehetőség. A gyökérlabdáról rázzuk le a földet, és óvatosan húzzuk szét a gyökereket. Arra is van mód, hogy az idősebb hajtásrészeket nyáron homok és tőzeg keverékében meggyökereztessük. Tápdús virágföldbe ültessük. A nagyon savanyú talajt kedveli.
Ha több gerberát szeretnénk nevelni, tavasszal vessük el könnyen csírázó magvait. (A szaporítóanyag nagyobb választékú vetőmagboltokban beszerezhető). A vetőföld nyolcvan százalék tőzegből és húsz százalék homokból álljon. Tűzzük a magok hegyes végét a földbe, és csak kevés homokot szitáljunk a vetésre, mert világosban csírázik. Tartsuk a vetőedényt 20-25 fok közötti hőmérsékleten. 15-25 nap elteltével kibújnak a növények, amelyeket 10 centiméteres magasság elérése után átültethetünk külön-külön cserepekbe.
Bolyhos leveleire ne permetezzünk levélfényesítő szert, mert ettől a levélen csúnya fekete foltok képződhetnek. A leveleket ne törölgessük, ecsettel távolítsuk el a szennyeződéseket.
Az apró fehér lepkék megjelenése az üvegházi molytetű jelenlétét jelzi. A gerberát és más bolyhos levelű növényeket rovarirtó szerrel átitatott pálcikával kezeljük, magát a növényt ne permetezzük le. A túlöntözés és az alacsony hőmérséklet együtt szürkepenészt (a sűrűn nőtt levelek rothadása) okozhat. Távolítsuk el a beteg leveleket és növeljük a hőmérsékletet - vigyázva, hogy az ne haladja meg a 21 °C-ot - és használjunk gombaölő szert.
Források:
http://ujember.katolikus.hu/
http://www.viragszerviz.hu/