Hibiszkusz gondozása

A hibiszkusz vagy mályvacserje a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 1200 fajjal, amelyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek. Ázsiából származik. Egyes fajai tipikus özönnövények, másokat az ember telepített szerte a világon. A fajok többsége a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, közöttük akadnak egyévesek és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is.

Ismertebb fajai:

• kenaf vagy rostmályva (Hibiscus cannabinus)
• kenderlevelű mocsárihibiszkusz (Hibiscus coccineus)
• mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos)
• tarkalevelű hibiszkusz (Hibiscus purpurea)
• kínai hibiszkusz, szobahibiszkusz vagy rózsamályva (Hibiscus rosa-sinensis)
• szudáni hibiszkusz, rozella (Hibiscus sabdariffa L.)
• csüngő korallhibiszkusz (Hibiscus schizopetalus vagy Hibiscus rosa-sinensis var. schizopetalus)
• férfiak szerelme (Hibiscus mutabilis)
• törökrózsa (Hibiscus syriacus)
• varjúmák (Hibiscus trionum)

Hazánk egyik legkedveltebb mediterrán növénye a hibiszkusz, amely akár két méteresre is megnőhet. A hibiszkusz nem csak kertben, de teraszon, télikertben, vagy folyosón is nagyon mutatós növény. Nagyméretű egyszerű vagy telt virágai és élénk színválasztéka miatt igen kedvelt kerti és szobai dísznövény lett. A hibiszkusz akár a másfél méteres magasságot is elérheti és ha megfelelő körülményeket biztosítunk számára, egész évben virágzik otthonunkban. Hatalmas tölcsér alakú virágai sajnos csak egy - két napig virágoznak, de kárpótol minket az egész éves bőséges virágfelhozatallal. Rengeteg színben pompázik ez a szép mediterrán növény, a fehértől, a rózsaszínen át, a bordóig minden színben találkozhatunk vele.

Igényei, gondozása:

Fényigénye:

Szereti a világos, fényes teret, és imádja a nyári napsütést. A hibiszkuszt tavasztól őszig napos vagy nagyon világos helyen tartsuk. A lakásban napsütötte ablakba állítsuk, de verandán vagy télikertben is nevelhetjük. A lakásban teleltetett hibiszkuszt fokozatosan szoktassuk az erős napfényhez, különben levelei megéghetnek.

Hőigénye:

Nyáron a 18 - 20°C fokot kedveli. Májusban a fagyok elmúltával kitehetjük a növényt a szabadba is. Télen hűvösebb, 10-12°C fokos hőmérsékleten, világos helyen tartsuk. A növényt meleg, fűtött szobában ne teleltessük, mert alig vagy egyáltalán nem fog virágozni. A fagyot nem tûri!

Vízigénye:

Sok hibiszkusz kertész hetente egyszer öntözi és tápoldatozza növényét. Ez is elegendő lehet, napi öntözés mellett azonban maximális mértékben garantált a növény tápanyaghoz jutása. A talaja mindig legyen nedves. Ha a levegő túl száraz, permetezzük a növényt klórmentes vízzel. Télen ritkítsuk az öntözést.

További gondozása:

Tavasszal és ősszel érdemes egyszer visszametszeni. Formáját metszéssel alakíthatjuk is. Az átteleltetett növényt tavasz elején erőteljesen metsszük vissza, hogy a következő évben is bőségesen virágozzék. A hibiszkusz csak új vesszőkön hoz virágot. A fiatal növényt a sűrűbb elágazódás érdekében vágjuk vissza. Mindig hagyjuk meg az ág külső oldalán elhelyezkedő első leveleket, így az új hajtás kifelé fog nőni.

A kisebb növényeket akár évente is átültethetjük nagyobb cserépbe, ehhez laza, jó vízáteresztő képességű virágföldet válasszunk. Komposztból és általános virágföldből álló földkeverék jó neki vagy a virágüzletekben kapható B típusú virágföld. A nagyobbakat csak két-három évente ültessük át, később csak felszíni talajcserét végezzünk. Mindig csak egy számmal nagyobb cserepet válasszunk az átültetéshez, nehogy a növény csak a gyökérképzéssel foglalkozzon, hagyjon energiát a hajtások nevelgetésére is.

A hibiszkusz számára ideális talaj könnyű és porózus. Könnyen átereszti a levegőt és a vizet, némi nedvességet ugyanakkor mégis megtart. Javasolt a két rész földből, két rész tőzegből és egy rész finom kéregből álló keverék. Ha a konténeres termesztéshez kerti talajt használunk, tőzeg, kéreg, komposzt, perlit és homok hozzáadásával javítsunk fizikai szerkezetén, illetve víz- és tápanyagmegkötő képességén.

A növényt nem csak kertben tarthatjuk, hanem egy világos és hűvös előtérbe vagy télikertbe is elhelyezhetjük. Ültessük el egy szép nagy dézsába, vagy ha igazi mediterrán hangulatot szeretnénk otthonunkba, akkor válasszunk egy nagy cserép színű kerámia virágtartót. A mediterrán országokban a hibiszkuszt sövényként is ültetik, kertekben, tereken sokszor találkozunk ilyen megoldással. Érdemes kipróbálni kertünkben is.

A hibiszkusz legfontosabb igénye, tavasztól őszig a rendszeres tápanyag utánpótlás, és a tavaszi őszi metszés. Minél többet metsszük a növényt, annál több virágot és dúsabb növekedést kapunk.

Kizárólag kereskedelmi forgalomban kapható növénytápot használjunk, a címkét mindig figyelmesen olvassuk el. A folyékony vagy por alakú tápot vízben oldjuk fel és a talaj felszínére juttassuk ki. A szemcsés tápok és a tabletták fokozatosan és egyenletesen biztosítják a növény tápanyaghoz jutását a kezelésre kiválasztott időszakban. Kedvező hatású a mikroelemeket is tartalmazó komplex növénytápok alkalmazása.

Az egészséges hibiszkusz növénynek nincs nyugalmi időszaka, akár egész évben virágozhat. Egyenletes tápoldatozás mellett a növény folyamatosan gyönyörű szép virágokat fog hozni. Ha a trópusi szépség konténeres nevelése mellett döntünk, megkíméljük magunkat a fonálférgekkel és más kártevőkkel, valamint a szárazsággal, faggyal és a tápanyaghiánnyal szembeni küzdelmektől.

Szaporítása:

A kerti hibiszkusz fajokat könnyen szaporíthatjuk magról, mivel a szabadban a rovarok könnyen beporozzák. Ha a magokat begyűjtöttük, száraz helyen pihentessük, majd tavasszal, március elején lehet elvetni. A magoncok nevelése nem nehéz feladat, de odafigyelést igényel. Célszerű a vetést már úgy végezni, hogy kis cserepekbe vetünk 2-4 szem magot majd miután kikeltek, a gyengébb magoncot eltávolítani. A második évben már ki lehet ültetni a szabadba.

A szobai fajták sokkal igényesebbek. Ezeknél nem olyan egyszerű a szaporítás, mivel ezek nemesítési folyamatokkal jöttek létre, a szaporodási képességük jelentősen csökkent. Nehezen porozódnak be és a magok is nehezen érnek be. Ha mégis sikerül magot szerezni, akkor az eljárás ugyanaz, mint a kerti fajtánál, annyi különbséggel, hogy ezek a magoncok érzékenyek a hidegre és a huzatra.

Az esetek többségében szaporítását hajtásdugványozással oldják meg. Ez nehéz lehet, mert a levágott hajtásrész nem mindig képes meggyökeresedni. Próbálkozhatunk homokban, tőzegben, vízben való gyökereztetéssel, de a szakkönyvek ajánlják a segítő hormonok alkalmazását is. Vetőmagboltokban általában kapható gyökereztetőszer por formájában. Alkalmazása nem kötelező, de javasolt, ha biztos eredményt szeretnénk elérni. A legfontosabb, hogy fiatal, még nem fásodott hajtásrészt válasszunk le, amely teljesen egészséges. az alsó levelet vagy leveleket távolítsuk el, és ültessük a hajtást nedves tőzegbe vagy homokba. Fontos a laza szerkezetű talaj, mert ebben könnyebben megindul a gyökérképződés.

Az elültetett növénykéket takarjuk le fóliával, és tegyük félárnyékos helyre. A nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, mert ha a tőzeg kiszárad, nehezen nyeri vissza a laza szerkezetét. Ha sikeresen begyökeresedett, akkor figyelni kell a kártevőkre is.

A hibiszkusz leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:

Mivel a legtöbb hibiszkuszt sajnos előszeretettel támadják meg a tetvek és más kártevők, ezért tavasszal és ősszel érdemes megelőző permetezést végezni, hogy a megtelepedett rovarok még kikelés előtt elpusztuljanak. Egy - egy gerezd fokhagyma a cserépbe ledugva is megoldhatja a kellemetlen kártevők látogatását.
Tavasszal csalánlével végezhetünk lemosó permetezést, amit követhet a vegyszeres kezelés.

Esetenként előfordulhat, hogy a levelek sárgulnak. Ezt okozhatja az elégtelen vagy túlzott öntözés, vagy a hirtelen hőmérséklet változás.

Ha a növény hullajtja a leveleit, az új levelek előtörését elősegíthetjük, ha a növényt kissé visszavágjuk.

Források:
http://hu.wikipedia.org/
http://www.kertvarazsmagazin.hu/
http://www.edenkert.hu/
http://knol.google.com/