Hortenzia gondozása

A kerti és cserepes hortenzia is a jó vízáteresztő képességű, agyagos földet szereti. Legegyszerűbb a hajtásról történő szaporítása, nagyon jól gyökeresedik.

A hortenzia észak Ázsiában (Kína, Japán, a Himaláják, Indonézia) és Amerikában őshonos fás, évelő bokor. Európába 1789-ben jöttek be az első növények, Japánból Angliába, majd még száz év eltelt, mire egész Európában meghonosodott. Latin neve Hydrangea “sok víz”-et jelent. A hortenzia nevet Philbert Commerson, a növényt először leíró francia botanikus adta, kedvese, Lapeaute Hortense tiszteletére.

A hortenzia (Hydrangea) számos színben pompázik, lehet fehér, rózsaszín, piros, és a kék bármilyen átmeneti árnyalata. Azt tudni kell, hogy a rózsaszín hortenziákból lehet a kék színt elérni, ha savanyú földben tartjuk. Tehát a kék nem egy alapszíne.

Javarészt bokros növény, mely 1-3 méter magasságig nő, ugyanakkor a nagyobb fajták már apró fákká fejlődnek. A kúszó fajták akár a 30 méteres magasságot is elérhetik, azzal, hogy a fákra felkúsznak. Lombhullató és örökzöld fajtái is vannak, bár a széles körben termesztett fajok mind lombhullatók.

Igényei, gondozása:

A hortenzia a félárnyékos helyeket szereti

A folyamatos tűző nap hatására a virágok összezsugorodhatnak, a növény elfonnyadhat, ugyanakkor a teljes árnyék, sötétség sem tesz neki jót. Minimális fényre szüksége van.

A legjobb, ha olyan helyre ültetjük a kertben, ahol kora reggel 2-3 órán keresztül kap közvetlen napfényt, de a nap további részében már inkább félárnyékban, esetleg falevelek árnyékában legyen.

A hortenzia számára a hűvösebb hely az ideális

A legideálisabb számára nyáron a 15 - 20 °C, télen a 7 °C körüli hőmérséklet. A fiatal növények nem bírják a téli fagyokat, a megerősödött példányok már a gyengébb fagyokat elviselik. A kifejlett példányok, pedig betakargatva már a keményebb fagyokban is kint hagyhatók a kertben.

Vízigénye:

Öntözésének gyakorisága függ attól, hogy milyen és mennyire vízáteresztő képességű földbe ültetjük. A hortenzia földje ne álljon vízben, de biztosítsuk, hogy nedves maradjon. Amikor a felső föld rétege már száraz, akkor itt az ideje a következő öntözésnek.

Ha napfényesebb helyre ültettük, előfordulhat, hogy estére kissé lekókad a hortenzia, de újra magához tér, mikor csökken a hőmérséklet. Ilyenkor segítség a növény számára, ha a reggeli vagy esti órákban locsoljuk, amikor még nem tűz melegen a nap és van egy kis szellő is. Talajtakaró használatával hosszabb idő is eltelhet két locsolás között és kevésbé is melegszik fel a növény talaja.

Ősztől folyamatosan egyre kevesebbszer öntözzük. A télre kertben hagyott növényeket nem szükséges locsolni a tél folyamán, a természettől kapnak bőven csapadékot, viszont a cserepes példányokat - ritkán ugyan -, de télen is öntözni kell.

Öntözéshez lágy vizet használjunk, legjobb ha esővízzel öntözzük. A kemény csap víz hatására a hortenzia levelei megsárgulhatnak. Ezt a folyamatot nevezzük klorózisnek.

Hortenzia teleltetése:

Kerti hortenzia teleltetése

A téli fagyoktól védeni kell a növényt. Használjunk talajtakarót (falevelek, faforgács, szalma), amit vastagon terítsünk szét a hortenzia töve, gyökere körül.

Tavasszal ne siessünk a talajtakaró eltávolításával, várjuk meg míg biztosan véget érnek a fagyok, ezáltal biztosítjuk az új és régi hajtásokról a szép virágzást.

Cserepes hortenzia teleltetése

A cserépbe ültetett hortenzia virágot cserepestől vigyük be garázsba, pincébe, fagymentes helyre a téli hónapokra, majd a fenti lépéseket végezzük el. A cserepes növénynek nem lesz szüksége annyi talajtakaróra, mint a kertben lévőnek, viszont alkalmanként meg kell öntözni.

Tápanyagigénye, tápoldatozása:

Mint minden virág a hortenzia is meghálálja a tápanyag utánpótlást. Tápoldatozzuk kéthetente tavasztól nyár végéig vagy dúsítsuk földjét műtrágyával (trágyával).

A legjobb ha lassú lebomlású és szabályozott tápanyag leadású műtrágya granulátumot használunk, mely 10-30-10 arányban tartalmaz NPK-t. Ezt a csomagoláson tudjuk ellenőrizni. Kövessük a csomagoláson található instrukciókat, hogy biztosan ne használjunk túl sokat belőle. A túlzott tápoldat, műtrágya hatására a hortenzia levelei ugyan nagyra nőnek, de satnya virágokat fog csak hozni.

Ültetése:

A hortenzia a jó vízáteresztő képességű, agyagos földet szereti. Ültetéskor egy picivel nagyobb gödröt ássunk ki, mint a cserép mérete.

Mielőtt a növényt beletennénk, a gödörbe helyezzünk tápanyagot – trágya, tápoldat –, ami javítja a talaj keveréket. Ha a gyökerek nagyon szorosan vannak egymáshoz tapadva, akkor óvatosan lazítsuk meg egy kicsit ujjainkkal, hogy elősegítsük a gyökerezést és a gyökerek terjedését.

Figyeljünk rá, hogy a növény koronája elég közel legyen a talajhoz. Ha túl magasan van könnyen kiszáradhat.

Miután a hortenzia a helyén van, töltsük vissza a földet és lazán nyomkodjuk le a korona körül, így egyfajta víztározót létrehozva. Töltsük fel ezt a mélyedést vízzel, hagyjuk, hogy leszivárogjon, majd töltsük meg még egyszer vízzel.

Metszése:

Az évelő hortenzia ebből a szempontból nem igényel túl nagy törődést. Nem nagyon szükséges metszeni.

Az előző évben nőtt szárakon idén új virágokat fog hozni. Ezért is fontos, hogy ne metsszük meg túlságosan, mert csökkenthetjük vele a következő évi virágok számát.

Tavasszal – teleltetés után – érdemes metszeni, ilyenkor eltávolíthatjuk az elszáradt, elhalt szárakat is.

Hortenzia szaporítása:

A hortenzia szaporítása történhet bujtatással, tőosztással és hajtásdugványozással is. Legegyszerűbb a dugványozással történő szaporítása.

Válasszuk ki a szaporításra szánt hajtást

A hortenzia félfás állapotban nagyon jól gyökeresedik. Ezt az állapotot június, július táján éri el, így ajánlott ilyenkor nekiállni a szaporításnak.

A virágok kinyílása után válasszuk ki a szaporításra szánt hajtásokat. Csak olyan új hajtást válasszunk, melyen nincs virág vagy bimbó, legalább 15 cm hosszú és körülbelül ceruza vastagságú, mivel a vékonyabb és vastagabb hajtások nehezen gyökeresednek be.

Az új hajtás világosabb zöld színű, mint az idősebb hajtás. Teleltetés előtt már nem ajánlott szaporítani, ilyenkor nehezebb előállítani a szükséges körülményeket.

A szaporításra kiválasztott hajtás előkészítése

Éles késsel óvatosan vágjuk le a kiválasztott hajtásokat épp csak 1-2 cm-el az alsó levél párok alatt. A levágott hajtásnak minimum 10 cm hosszúnak kell lennie és tartalmaznia kell a vágás feletti levél párok felett még egy levél párt.

Távolítsuk el a hajtáson lévő összes levelet, kivéve a tetején lévőket. Az alsó leveleket a szárukkal együtt vágjuk le éles ollóval, de a hajtást ne sértsük meg. A tetején 2 levelet hagyjunk meg, majd ezeket a leveleket haránt irányban – nem hosszában – vágjuk félig le.

Érdemes a hajtások alját gyökereztető hormonba (por) mártani, mivel ez segíti a gyökeresedét, de nem kell aggódni, ha nincs kéznél, e nélkül is sikeresen begyökeresedhet a hajtás. A felesleges gyökereztető port óvatosan rázzuk le.

A levágott hortenzia hajtás ültetése

Most jöhet az ültetés. A hajtásokat laza, perlittel vagy homokkal fellazított, nedves földbe ültessük. Ha ültetés előtt szár vastagságú lyukat fúrunk a földbe, akkor beletehetjük a hajtást anélkül, hogy a gyökereztető hormon lejönne közben.

Miután ezzel is megvagyunk, fedjük be átlátszó zacskóval, így biztosítva a megfelelő páratartalmat. Vigyázzunk arra, hogy a zacskó ne érjen a hortenzia leveleihez, mert ez rothadáshoz vezethet.

Az elültetett hajtásokat tegyük árnyékos, közvetlen napfénytől védett helyre. Ellenőrizzük naponta, ha a földje nem nedves, akkor locsoljuk meg. Locsoláskor átmenetileg el kell távolítani a zacskót, így biztosítva van a növény szellőztetése is, bár érdemes naponta szellőztetni és valószínűleg locsolni is.

Ültetést követően a kis hortenzia hajtások 2-4 hét alatt begyökereznek

Ha a cserép alján már előbukkantak a gyökerek, akkor átültethetjük a kis hortenziákat nagyobb cserepekbe, hogy jobban megerősödjenek, de továbbra is tűző napfénytől védett helyen tartsuk őket és ügyeljünk földjének nedvesen tartásáról.

Előfordulhat, hogy a gyökeresedés lassabban indul be. Ha nem látjuk a cserép alján lévő vízelvezető lyukakon kibújó gyökereket, akkor várjunk még az átültetéssel.

Alternatívaként megpróbálkozhatunk a hajtások vízben történő gyökereztetésével is. Előnye, hogy így azonnal látjuk ha megjelennek a gyökerek.

Kék virágú hortenzia nevelése, avagy hogyan lesz kék a hortenzia:

A blushing bride hortenzia kivételével (ami egy fehér hortenzia) mondhatni mindegyik évelő hortenzia virága kékké tud válni, ha megfelelő savas a földje. A 6.0 pH alatti - azaz savas - földben kék virágú, a 6.0 pH feletti földben, pedig rózsaszín lesz a hortenzia virágok színe.

Szabályozni is tudjuk a hortenzia virágának színét

Ezt tudjuk szabályozni is, ha vásárolunk kertészeti üzletekben kapható direkt a hortenziáknak kialakított színező terméket. Értelemszerűen, ha rózsaszín virágokat akarunk, akkor pH növelő, ha pedig kéket, akkor pH csökkentő terméket kell alkalmaznunk. Általában ezek a termékek teljesen biztonságosak és organikusak.

Kék színű hortenzia elérése

Természetesen egyéb lehetőségeink is vannak arra, hogy a virágok színét kékre változtassuk. A következők bármelyikének talajhoz adásával serkenthetjük a kék szín elérését: alumínium-szulfát, komposztált tölgyfa levél, fenyőfa tűlevelei, kávézacc.

Rózsaszín hortenzia elérése

Ha pedig rózsaszín virágokat szeretnénk a következőket adhatjuk a talajhoz: fahamu, citromlé vagy magas foszfor tartalmú műtrágya, a 25-10-10 arányú a legjobb.

A szárított hortenzia virág akár évekig is lakásunk dísze lehet:

Hasznos tudni, hogy a hortenzia virága szárítva, akár évekig is megőrzi színét és formáját. A legjobb ha nyáron, száraz időben vágjuk le a virágokat. A szárról szedjük le a leveleket, majd helyezzük víz nélkül vázába vagy lógassuk fel virágjával lefelé, amíg kiszárad.

A hortenzia cserépben tartása nem lehetetlen

Erős gyökérnövekedése miatt nem javasolt cserépben tartani, bár nem lehetetlen vállalkozás. A legjobb módszer, ha olyan cserepet választunk, melynek nagy vízelvezető lyuk van az alján. Ebbe ültessük a hortenziát, majd ezt a cserepet tegyük egy kis gödörbe, amit a kertbe ástunk. A gödörnek nem kell olyan mélynek lennie, mint a cserép magassága, lényeg, hogy a cserép alsó része a földbe kerüljön.

Ez többek közt azért jó, mert a cserép alján lévő lyukon a gyökerek egyenesen a talajba tudnak nőni, így nem nyomják szét a cserepet, kevesebbet kell öntözni, hiszen a talajból is tud felvenni vizet, valamint ha télre be akarjuk vinni a virágot, akkor csak elvágjuk a lyuknál a kilógó gyökér részt és a virág máris könnyen mozgathatóvá válik.

A hortenzia leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:

A legjobb dolog a hortenzia nevelésében, hogy általában problémamentesek, de azért akad pár betegség, kártevő, ami megtámadhatja.

• Levéltetvek: elsősorban a fiatal növényeket támadják. Vegyszermentes megoldásként, megpróbálhatjuk eltávolítani őket, ha kerti slaggal erősen lespricceljük a leveleket. Ha a levéltetvek visszatérnek, próbálkozhatunk még rovarölő szappannal vagy spray-vel.
• Takácsatkák: szabad szemmel szinte észrevehetetlenek, bár jelenlétük felismerhető a levelek közötti hálókról. A növény eldeformált növekedését okozhatják, főként a fiatal hortenziák esetében.
• Lisztharmat: általában ez a betegség nem jelent halálos fenyegetést a hortenziára, de okozhatja a levelek lehullását. A leveleken lévő halványszürke, porszerű bevonatról lehet felismerni. Távolítsunk el minden megbetegedett részét a növénynek. Kerüljük a növény fentről történő öntözését és ha eddig nem így tettünk, tegyük át a locsolást a kora reggeli órákra.
• Rozsda: gombás betegség, melynek jelei a levelek alján megjelenő kör alakú, narancsos színű foltok. A levelek csúcsa először barnára vagy sárgára változik, végül pedig lehullik a levél. A rozsda spórái a vízzel vagy a széllel terjednek, ezért öntözéskor ügyeljünk rá, hogy a levelekre ne fröccsenjen víz. Ha a probléma nem súlyos, vágjuk le a fertőzött leveleket, szárakat. Egyébként használjunk gombaölő szert.
• Sárga levelek: leggyakrabban vashiány okozza és nem kártevő. A föld pH értékének csökkenése érdekében és, hogy több vasat tudjon a hortenzia felvenni, adjunk a talajhoz kelát-kötésű vasat, követve a terméken lévő használati utasítást. Lehet, hogy ezt évente meg kell ismételni, vagy ha a levelek újra elkezdenek sárgulni. Hosszú távú megoldásként adhatunk alumínium-szulfátot a talajhoz, vagy talajtakaróként fenyőkérget vagy más savas hatású szerves anyagot.
• Levélfoltosság: a kicsi, kerek, barna vagy lilás foltok gyakoriak a hortenzia levelein. Az érintett levelek színe gyakran sárgászölddé változik, majd lehull, bár a növény ezt általában túléli. A problémát egy gomba okozza, mely nedves, párás környezetben terjed. A további terjedés megakadályozásához vagy a probléma megelőzéséhez kerüljük a felülről történő öntözést, valamint távolítsuk el a beteg részeket. A nyári esőzések tovább ronthatnak a helyzeten, ilyenkor már érdemes gombaölő szert bevetni.
• Virágok színének elhalványulása: ha a hortenzia virágai nagyon gyorsan kifakulnak, azt okozhatja a túl sok napfény, főleg, ha meleg, délutáni napon vannak. Meleg időben öntözzük bőségesen és tegyünk a töve köré talajtakarót, ami visszafogja a nedvesség elpárolgását. Ha a túlzott napfény és meleg miatt máshová ültetnénk a növényt, várjunk, amíg az idő lehűl egy kicsit.

Figyelmeztetés:

Elfogyasztva a hortenzia minden része mérgező, bár virága és levelei kevésbé. A növény cianogén glikozidokat tartalmaz. Ha a gyermek, macska, kutya vagy bármely állat a növény bármely részéből fogyasztott, akkor nála mérgezési tünetek jelentkezhetnek, úgy mint hasmenés, hányás, kimerültség, depresszió, nehéz légzés, oxigénhiány.

Nagy mennyiségű fogyasztás esetén szív- és légzési elégtelenség léphet fel. Azonnal vigyük orvoshoz, állatorvoshoz, akkor is, ha még nem jelentkeztek tünetek, de láttuk, hogy fogyasztott a növényből.