A jácint hagymás növény és kb. 10-30 cm magasra nő meg. Kerti dísznövény, de néhány fajtája szobai hajtatásra is alkalmas. A hajtatását már októberben el kell kezdeni. Kerti földdel töltött cserepekbe helyezzük a hagymáját úgy, hogy a csúcsa kb. 1 cm-re álljon ki a földből. 12 C° alatti hőmérsékleten sötét ládába helyezzük el. Az első hajtások megjelenése után néhány napig még tartsuk a hűvösen, sötétben a virágokat, majd fokozatosan szoktassuk a világosabb melegebb helyhez.
Elvirágzás után érdemes eltávolítani a virágszárat, hogy az esetleges termés nevelése ne vonjon el tápanyagokat a hagymától. Normál vízigényű, virágzás után pedig ültessük ki a kertbe, ahol évekig maradhat. Fiókhagymákkal szaporítható.
Ha az ősszel megvásárolt jácint hagymákat 3 hónapra a hűtőbe tesszük száraz papírzacskóban (5 fok körüli hőmérsékletre), akkor ezzel előre tudjuk hozni a jácint virágzási idejét és már januárban/februárban virágzó, illatos jácint lehet a lakásunkban.
Az ültetés után tegyük a cserepet hűvös, sötét helyre és tartsuk földjét nedvesen. 3-4 hét elmúltával megindul a rügyképződés, ekkor vigyük a cserepet világos, szobahőmérsékletű helyre és locsoljuk rendszeresen. A virágzás azonban annyira kimeríti a hagymát, hogy ha azt akarjuk, hogy túlélje ezt a beavatkozást, akkor elvirágzás után ültessük ki azonnal a kertbe, ahol újból erőre kaphat.
A jácint hagymája hároméves korig növekszik, ezután erősen sarjadni kezd. A sarjhagymákat leválaszthatjuk és ültessük ki a kertbe, szép virágok fejlődnek ki belőlük. 16–18 °C-os hőmérsékleten és mérsékelt öntözés mellett körülbelül három hétig virágzik.
Csodálatos illata mindenkit elvarázsol, elég pár szál a vázába és máris belengi az illata az egész lakást.
A jácint ellenáll a hideg hőmérsékletnek, de szüksége van fényre. Könnyű, napos, humuszban gazdag talajt igényel. A rendszertelenül öntözött föld káros, mert a növény nem viselik el a túlzott nedvességet.
A gumók rothadása (Xantomonas hyacinti) a legelterjedtebb betegsége a jácint családjának.
Figyelmeztetés:
A jácint hagymájában és a leveleiben található anyagok miatt nem érdemes otthon tartani vagy óvatosan kell bánni vele gondozása során. Méreganyagai a kalcium-oxalát kristályok és alkaloidok főként a hagymában találhatók, melyek - akár csak a kézről - a szervezetbe jutva kellemetlen gyomor- és bélpanaszokat okoznak, hiszen irritálják a nyálkahártyát.
Mérgezés esetén az első panasz a hányinger és az émelygés, de a vérnyomás csökkenés is előfordulhat. Előbbieket azonban ne elmulasztani igyekezzünk, a hánytatás célravezetőbb. A szájüreget öblögessük vízzel, adagoljunk a betegnek aktív szenet, segíthet néhány pohár tej elfogyasztása is, annak kalciumtartalma ugyanis részben kicsapja az oxalátkristályokat.
Súlyosabb mérgezés esetén - például, ha kisgyermek szervezetébe került a méregből - gyomormosásra is szükség lehet. Vérnyomás csökkenés és súlyos folyadékvesztés esetén folyadék- és elektrolitpótlás szükséges.
Források:
http://www.viragszerviz.hu/
http://www.femina.hu/
http://www.ezermester.hu/