Levendula gondozása

A levendula (Lavandula) az árvacsalánfélék családjába tartozó, számos fajjal és több hibrid fajjal rendelkező növény. A Földközi-tenger mediterrán vidékén őshonos, de jól alkalmazkodik a környezethez. A levendula elnevezését a latin lavare kifejezésre vezetik vissza, ami szó szerint azt jelenti, hogy “mosni”. A levendula az egyik legváltozatosabban használt gyógy-, fűszer- és dísznövény. A rómaik hozták be Európába, de a legrégebbi feljegyzések szerint használata az ősi Egyiptomig vezethető vissza, ahol a múmifikáció folyamatában is szerepet játszott. Később a levendula több régióban is a fürdővizek adalékanyaga lett, beleértve Perzsiát, az ókori Görögországot és Rómát is. Ezen kultúrák úgy gondolták a levendula segít megtisztítani a testet és az lelket.

Legismertebb fajtái a francia, angol és spanyol levendula.

A francia levendula (Lavandula angustifolia) a legfinomabb és legértékesebb aromájú és egyben a legelterjedtebb is. Étkezi célra is ez a fajta való. Népi elnevezéssel orvosi levendulának, keskenylevelű levendulának vagy közönséges levendulának is hívják. Mediterrán évelő növény, mely elbokrosodik, szabad földbe kiültetve télen sem károsodik és sokáig, akár 40-50 évig is elél. A kifejlett növény magassága virággal együtt 60-80 cm, a bokrok átmérője 80-100 cm, színe a jellegzetes mély sötét, kékeslila, levendulakék.

Az angol levendula (Lavandula intermedia) aromája markánsabb, illata erősebb és fanyarabb a franciáénál. Nagyobb mennyiségű olaj sajtolható ki belőle, viszont fanyarsága miatt kevésbé értékes. A francia fajtához képest valamivel érzékenyebb, de a magyarországi nyarakat és teleket jól bírja, télálló és évelő. Erőteljes növekedésű, a bokrok átmérője 100 cm. Hibrid fajta, mely magot nem hoz. Színe világosabb levendulakék és két héttel később virágzik, mint a francia.

Igényei, gondozása

Napos, meleg helyre ültessük, legalább napi 6 órában érje közvetlen napfény. Szárazságtűrő, de ültetése után, míg rendesen be nem gyökeresedik, ajánlott heti egy-két alkalommal öntözni. Nem szereti sem a sok vizet, sem a túl sok párát, túlöntözés esetén elrothadhat.

Teleltetése

Évelő növény. A megerősödött levendula áttelel a szabadban is. Télre ugyan megáll a növekedésben, de tavasszal új, zöld hajtásokat hoz.

Ültetése, tápanyagigénye:

A meszes, lúgos, tápanyagokban szegény földet szereti. A levendula földje legyen jól vízáteresztő. Agyagos talajba ültetés esetén földjét ajánlott 50%-ban keverni kerekebb kövekkel, kavicsokkal. Tápoldatozni felesleges, sőt nem is ajánlott.

Készítsünk 40-60 cm átmérőjű buckát jól megművelt földből. Kis kerek kavicsokkal lazíthatjuk a földjét. A közepébe ássunk egy kis lyukat, pont akkorát amibe belefér a növény. A mélyedés aljába szórhatunk egy kis meszet és trágyát is. A kavicsok elősegítik a jó vízáteresztést, a mész segít lúgosabbá tenni a földet, a trágya pedig ad egy kis kezdeti löketet a levendula gyors gyökeresedéshez. Ezután helyezzük a növényt is a lyukba, majd húzzuk rá a földet, a zöld részét, leveleit a föld felett hagyva.

Februárban közepe, vége fele ajánlott a levendulát elültetni. Júliustól januárig már ne próbálkozzunk az ültetéssel. A meleg nyári napokban jobban oda kell figyelni az öntözésre, a téli hónapokban pedig a gyökerek a föld fölé kerülhetnek, így sebezhetővé téve a növényt a téli fagyok által.

Az ültetési távolság függ attól, hogy sövényt, szegélyt szeretnénk kialakítani vagy nagyobb bokrokra vágyunk. Sövény esetében fél méteres távolságot tartsunk, bokrok esetén minimum 1 méteres távolságot hagyjunk közöttük.

Cserépben tartása lakásban

Cserépbe is ugyanúgy kell ültetni, mint a kertbe. Mivel a levendula sekélyen gyökerezik nincs szüksége magas cserépre, viszont oda kell figyelni a megfelelő átmérőre, hogy a kifejlett növény elférjen benne. A gyökérzet átlagos mélysége és elterjedése 20-25 cm. Cserépbe ültetéskor a jó vízelvezetésre még jobban oda kell figyelni, ugyanakkor a melegebb hónapokban gyakrabban kell öntözni, mert földje gyorsan kiszáradhat. Ez egy júliusi-augusztusi hónapban azt is jelentheti, hogy akár minden nap öntözni szükséges. Rengeteg napfényre van szüksége. Ha nem sikerül a lakásban növekedésre bírni, ne feledjük, hogy a levendula inkább a kertben, a szabadban szeret lenni.

Cserépben tartása szabadban

Ha a kertbe tesszük a levendulát, de cserépbe, akkor főleg a téli hónapokban kell nagyon odafigyelni, hiszen akár 15 fokkal hidegebb lehet a cserépben, mint a talajban. Keressünk meleg, napsütéses, télen széltől védett helyet a cserépnek. Télen körbetekerhetjük buborékfóliával vagy hungarocellel a cserepet. Nagyon hideg estéken (0 °C alatt), terítsünk rá egy régi pokrócot, de akár be is ültethetjük cserepestől a földbe :)

Metszése

A metszéssel megelőzhetjük a szárak fásodását és elősegíthetjük a dúsabb virágzást, mivel a virágok csak az új hajtásokon jelennek meg. Ha az új hajtások már elérték az 8-10 cm-es hosszt, célszerűbb lehet kivárni a virágzást, ellenkező esetben megkockáztatjuk a gyenge virágzást.

Bár rendszeresen metsszük a virágok aratásakor, egy kis metszés - különösen kora tavasszal, amikor az első új hajtások kezdenek megjelenni - ösztönzi a levendula növekedését. A magasabb növényeket kb a magasságuk 1/3-áig vissza kell vágni. Az alacsonyabb növekedésűeket is célszerű egy-két centivel visszavágni, hogy az új hajtások növekedését ösztönözzük. Törekedjünk arra, hogy metszéskor a vágásfelület szép tiszta, és egyenletes legyen. Ezzel elérhetjük, hogy a növény gyorsan visszanőjön.

Ha a tél károkat okozott a növényben, nem szabad visszametszeni, amíg az első hajtások meg nem jelennek.

Szaporítása

A nagy hidegek után, február közepe, vége felé már lehet a levendulát szaporítani, de ez akár márciusig is eltolódhat. Érdemes megvárni, amíg stabilan 20-25 °C körül alakul a nappali hőmérséklet, nehogy elfagyjanak az új növények.

Szaporítása magról

A magvetés a leglassabb és legbizonytalanabb módja a levendula szaporításának. Kis arányban csírázik, kb fél év mire kikel, és több évig is eltarthat, mire kifejlett növényünk lesz.

Magról csak a francia levendula szaporítható. Tavasszal és ősszel is elültethetjük, viszont tavasszal érdemes ültetés előtt pár napra a hűtőbe tenni a magokat, a telet imitálva ezzel.

A magokat kb 1 cm mélyen ültessük el a kertben, 15 - 20 cm távolságot hagyva köztük. A földet vetés előtt és után is jól tömörítsük le. A 4-5 száras növényeket szét kell ültetni a további fejlődéshez, legalább 5 cm-re egymástól. Amikor elérik a 15-18 cm magasságot, vágjuk vissza felére, hogy elinduljon a bokrosodás.

Magról szaporítással nem biztos, hogy az anyanövénnyel megegyező növényt kapunk.

Szaporítása tőosztással

Egyszerűen válasszunk le pár egymás melletti szálat (csomót) gyökérrel együtt az anyanövényről, majd ültessük el a kertben. A tőosztás gyors és egyszerű módja a levendula szaporításának.Tőosztással az anyanövénnyel megegyező növényt kapunk.

Szaporítás dugványozással

Ha kora tavasszal úgyis megmetsszük a levendulát, a levágott részeket felhasználhatjuk dugványozásra. A tavaszi dugványozás előnye, hogy ha szépen megerősödött a levendula, ősszel már a végleges helyére is kiültethető.

Vágjunk le egy 8-10 cm hosszú, zöld vagy félfás vesszőt. Ha ferdén vágjuk el a szárat nagyobb területen tud gyökeresedni a levendula. A szár alsó feléről húzzuk le a leveleket, ezzel csökkentve a párolgási felületet. A dugványoknak nagyon magas páratartalomra van szükségük, ezért ültetés után érdemes átlátszó zacskót tenni rájuk vagy lefedni átlátszó műanyaggal, befőttes üveggel, a fényt továbbra is biztosítva, ugyanakkor árnyékos helyre téve, mert a túl erős napsütést búra alatt nem élnék túl.

2-3 hét mire beindul a gyökérképződés, ám a teljes gyökér kifejlődése 4-6 hétig is eltart. A dugványozást cserépben, ládában, szaporítótálcában végezzük. Ültetés előtt a földet öntözzük meg, ujjunkkal készítsünk kis lyukat, majd 2-3 cm mélyen dugjuk be a levendula dugvány szárát és temessük be. A levelek maradjanak a föld felett, a föld alá kerülve elősegíthetik a növény rothadását. Ültethetjük sűrűn, de figyeljünk a levelek ne érjenek egymáshoz. Földjüket tartsuk folyamatosan nedvesen, de ne tocsogjanak a vízben.

Ha 4-6 hét elteltével azt látjuk, hogy a növényünk erős, zöldek és felfelé állnak a levelei, netán még új hajtást is hozott, akkor biztosak lehetünk abban, hogy gyökeret eresztett. Ha sárgulnak és kókadtak a levelei, akkor nem sikerült a gyökeresedés. A kettő közti állapotban lévő dugványoknak még adhatunk 1-2 hét gyökeresedési időt.

Dugványozással az anyanövénnyel megegyező növényt kapunk.

Szaporítása bújtatással

A levendula szaporításának egyszerű, de lassú módja. Válasszunk egy szép, egészséges, hosszú hajtást, hajtsuk le a földre. Alatta ássunk egy 8 cm-es árkot. Rögzítsük egy U alakban meghajlított dróttal vagy kővel a sekély árokban és fedjük le a szárat földdel. A leveles vége maradjon a föld felett. A meggyökeresedés akár fél évig is eltarthat, ezután vághatjuk le az anyanövényről.

Bújtatással az anyanövénnyel megegyező növényt kapunk.

Levendula aratása, szedése, szárítása

Július közepén kezdődhet a levendula aratása. Amikor a virágok még éppen nem nyíltak ki, vágjuk le szárastól egészen a lombozatig. Gyűjtsünk össze 100 szálat, gumizzuk össze, fordítsuk fejtetőre és akasszuk fel - akár egy szögre - meleg, sötét és száraz helyen (például pince, szekrény), majd hagyjuk 10-14 napig száradni. Minél melegebb és sötétebb helyen szárítjuk annál szebb marad a levendula színe és jobb az illata.

A levendula ősszel újravirágozhat, ilyenkor nem lesz annyi virága, a virágzás nem lesz olyan látványos, mint nyáron.

Friss levendulát a lakásba

Ha élvezni szeretnénk lakásunkban a friss levendulát, vágjunk pár szálat, amikor virágzik, de ne tegyük vízbe! A víz csak elősegíti a virágok mielőbbi lehullását, a szárak pépessé válását és büdösödését. Szóval csak vágjuk le, tegyük egy szép vázába, kosárba és élvezzük látványukat, illatukat. Szépen lassan maguktól kiszáradnak.

Levendula társítása

Bátran ültethetjük évelő, szárazságtűrő növények mellé - mint például a rózsabokor -, melyek ismert kártevői a tetvek, hangyák, csigák, mert a levendula illóolajának köszönhetően távol tartja ezen a kártevőket.

Felhasználása, gyógyhatásai:

Főleg illóolajáért termesztik, melynek nyugtató, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, emésztést serkentő hatása ismert. Illata miatt parfümök alkotórészévé is vált, és egyre gyakrabban használják ételek fűszerezésére is. Távol tartja az apró kártevőket, molyokat is.

A levendula leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:

Túlöntözés esetén a gyökerek elrothadhatnak.
Ha túl sűrű a lombja, napfény hiányában a szárak, levelek megsárgulhatnak. A lombozat ritkításával segíthetünk ezen.

Figyelmeztetés:

Állatokra nézve - kutyák, macskák, lovak - kis mennyiségben nem káros, túlzott, nagy mennyiségű fogyasztása emésztési zavarokat, hányingert, hányást okozhat.