Lobélia, törpe, csüngő gondozása

A lobélia (Lobelia erinus) tavasztól őszig virágzik, közben sok vizet igényel. Fényigénye magas, de a tűző napot és a magas hőt nem szereti. A palánta ültetése április táján esedékes.

A Dél-Afrikából származó faj évelő ott, ahol fagymentesen tudják teleltetni, egyébként egynyári virágként nevelik. Létezik gömb alakú vagy párnaalkotó fajtája, a legfeltűnőbb azonban a csüngő növekedésű kék lobélia, amely egyaránt vonzza a tekintetet, legyen akár erkélyládába vagy függő kosárba ültetve.

A flamand botanikusról, Matthias de L'Obelről elnevezett lobélia (Lobelia erinus) különösen népszerű a növénykedvelők körében, ezt pedig nem másnak köszönheti, mint csodálatos, színes virágainak.

A kék lobélia, amelyből létezik csüngő, álló és törpe változat is, nem nő nagyra. Magassága nem haladja meg a 25 centimétert. Kis termete ellenére gyönyörű dísze lehet bármelyik erkélynek, köszönhetően a növényt májustól októberig díszítő apró, finom virágoknak.

Apró virágai már május második felétől nyílnak és egészen októberig, vagy a fagyok beálltáig pompáznak. Ma már kapható fehér és rózsaszín fajta is, mégis a kék lobélia a legelterjedtebb. A lobéliát nem csak a kertbe, de erkélyünkre is ültethetjük.Legyen szó balkonládáról vagy egy nagyobb dézsáról, feltűnő színfolt lesz.

A kert napos részébe talajtakaróként vagy szegélynövényként is kitűnő választás. Nagyon jól mutat más alacsony növésű kerti virággal, így pl. a bársonyvirág törpe változatával, fehér mézvirággal, vagy petúniával.

A lobélia sűrűn elágazó, alacsony növekedésű, lágyszárú dísznövény. A törpe lobélia mindössze 10 - 15 cm magasra nő, a csüngő lobélia pedig zuhatagként omlik alá. A virágok alig haladják meg az egy centimétert, viszont olyan bőségben nyílnak a hajtásvégeken és a levélhónaljakban, hogy eltakarják a világoszöld lombot. További erénye, hogy igényei szerények.

Lobélia virág fajtái

Több lobélia fajta is ismert, gondozásuk mindegyik fajta esetében hasonlóan történik. A legismertebb lobélia fajták:

• Törpe lobélia - Lobelia erinus
• Csüngő lobélia - Lobelia erinus pendula
• Kardinálisvirág - Lobelia cardinalis
• Pompás lobélia - Lobelia speciosa
• Orvosi lobélia - Lobelia siphilitica

Gondozása

Fényigénye

Általánosságban elmondható, hogy a lobélia a világos, napos és félárnyékos helyet szereti. Ez függ a hőmérséklettől és attól is, hogy milyen erősen tűz a nap. Fontos azonban, hogy a lobélia virágzásához sok napfényre van szüksége a növénynek.

Magas hőmérséklet és intenzív napsütés mellett világos, de félárnyékos helyre tegyük. Legjobb, ha a reggeli és az esti órákban éri közvetlen napfény, de a dél körüli, délutáni órákban félárnyékban van.

Alacsonyabb hőmérsékleten (~27 °C-ig) kitehetjük közvetlenül a napra is.

Lakásban tartva, egy északi vagy nyugati fekvésű ablak ideális a lobélia számára, ahol elegendő fényt kap, de nem tűz rá erősen a nap.

Hőigénye

A lobélia a mérsékelt, 15 - 25 °C közötti hőmérsékleten érzi jól magát. A 27 °C feletti hőmérséklet már magas számára. Ilyenkor ajánlott árnyékolni, hogy legalább a nap ne melegítse tovább. Túl magas hőmérsékleten fejlődése lelassulhat, virágzása csökkenhet.

Ha nem kertbe ültetjük, akkor lehetőleg világos cserepet vagy konténert válasszunk, mert a sötét tároló magába szívja a nap melegét, ezáltal növelve a lobélia földjének, azaz az egész virágnak a hőmérsékletét.

Vízigénye

Rendszeres öntözést igényel, főleg a szárazabb időszakokban. Lehetőleg a lobélia földje mindig legyen nedves, de ne álljon vízben. Két öntözés között ne hagyjuk teljesen kiszáradni a földjét. A növény tövénél öntözzük vagy alulról, hogy a leveleire ne menjen víz.

Ha a lobélia cserépben vagy konténerben van, azokon mindenképp legyen a víz számára kifolyó luk, hogy a felesleges víz távozni tudjon.

Az átmeneti szárazságot még elviseli, ám ilyenkor elfonnyadnak a hajtáscsúcsok. Egy alapos öntözés után viszont ismét életre kel a növény. A lankadt részeket vágjuk le!

Ültetése

A lobélia ültetése általában tavasszal esedékes, amikor az utolsó fagyok is elmúltak. Jó vízáteresztő képességű földbe ültessük. Lazíthatjuk a földet komposzttal és trágyával is, melyek egyúttal a föld tápanyagtartalmát is javítják.

A lobélia palánták ültetésekor hagyjunk 10 - 20cm távolságot közöttük, hogy legyen elég hegyük fejlődni, bokrosodni. Ha konténerbe vagy függő kosárba ültetjük, akkor biztosítsunk elég helyet hogy a bokros növény minden irányba tudjon fejlődni.

Ültetéskor ássunk egy kis gödröt, ami picit nagyobb, mint a gyökérlabda. Helyezzük a növényt a gödörbe, majd ugyanolyan magasságig fedjük be földdel, mint ameddig a palántázóban volt. Töltsük fel a gödröt földdel és óvatosan nyomkodjuk meg a földet a növény töve körül.

Tápoldatozása

A lobélia tápoldatozása nem feltétlenül szükséges, de elősegítheti a bőségesebb virágzást. A tápoldatozást ne vigyük túlzásba, mert azt tapasztalhatjuk, hogy az erős virágzás helyett inkább a levelei gyarapodnak.

Teleltetése

A lobélia teleltetése beltérben lehetséges, mivel fagyérzékeny. Emiatt sokan csak egynyári növényként tartják, majd tavasszal újra elültetik. Teleltetése esetén, ha szabadban tartottuk, még az első fagyok előtt vigyük be. Télre tegyük hűvös, de világos helyre. Fontos, hogy sok fényt kapjon.

Teleltetés előtt vágjuk vissza kompakt méretre és távolítsuk el a megnyúlt vagy kusza hajtásokat.

Csökkentsük az öntözését, mivel a téli hónapokban a kevesebb napfény és az alacsonyabb hőmérséklet hatására lelassul a növekedése.

Előfordulhat, hogy télen a lobélia nyugalmi állapotba kerül. Ilyenkor lelassul a növekedése vagy teljesen meg is áll. Normális, ha ilyenkor elhullajtja pár levelét és kevésbé hoz virágot.

További gondozása

Röviden a lobélia gondozása annyiból áll, hogy a lobélia palántát tavasszal tápanyagban gazdag földbe kell ültetni és rendszeresen öntözni. Ha júliusban a fővirágzás után kétharmad részre visszavágjuk, a növény újabb hajtásokat fejleszt és az első fagyokig virít az erkélyládában vagy a cserépben. Szabad földbe ültetve kitűnő szegélynövény.

Túl sűrűn nem tanácsos ültetni, mert a vékonyabb hajtások könnyen megnyúlnak és eldőlnek. Ültetés után egy hónappal már hetente egyszer adhatunk neki virágzást serkentő tápoldatot, ezzel biztosítva lesz a folyamatos virágzás. Ugyanakkor ezen tápoldat nélkül is bőségesen gyönyörködhetünk a lobélia virágaiban.

Érdemes a nyár folyamán kétszer is visszavágni a tövet, főleg ha balkonládában vagy virágtartóban neveljük, mert így megelőzzük a tő kiöregedését.

Szaporítása

A lobélia palántát tavasszal minden kertészet olcsón kínálja. A palántát csak május végén ültessük ki. A frissen kiültetett palántát az első hónapban érdemes árnyékolni, mert a tavaszi nap kiégetheti a friss növényeket.

Lobélia szaporítása magról vetéssel

A lobélia szaporítása, ültetése magról vetéssel januártól márciusig végezhető. A csírázáshoz biztosítsunk 18 °C-ot. A csírázás kb. 7-14 napot vesz igénybe. Vethetünk ládába vagy több magot szórva közvetlenül cserépbe. A magok fényre csíráznak, a vetést ne takarjuk be földdel.

Magméret: kb. 30.000 mag/g. 1000 növény, előállításához kb. 0,5 g szükséges.

A lobéliából pillírozott (drazsírozott) vetőmagot is kínálnak. Ezzel a vetésmóddal ládában sorba vagy szivartálcába vetve a tűzdelés megtakarítható. Egy-egy drazséból 3-8 növény fejlődik, így a fejlődő palánta egyenértékű a csokrosan tűzdelt palántával. Az így kikelt csokrok károsodás nélkül cserepezhetőek. A drazsét fungiciddel kezelik a palántakori betegségek ellen. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy a vetőközeg mindig nedves legyen.

Lobélia palánta ültetése

Ha ládába vetettünk, a lobélia palántákat 4-6 hét elteltével (április táján) átültethetjük 9 cm-es végcserépbe, lehetőleg 3-5 növényt egy csokorba szedve. Esetleg egyesével is ültethetjük őket.

A pillírozott vetőmagból eleve csokros palántát kapunk, ezt ne szedjük szét, egy csokrot ültessünk egy cserépbe. Némi edzés után (szoktassuk a naphoz) májusban az erkélyládába vagy függőkosárba kerülhetnek.

A hőmérséklet az átültetés után kb. 18 °C, később 12-15 °C legyen. A törpe növekedésű lobélia fajták neveléséhez növekedésszabályozókra általában nincs szükség.

A lobélia leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai

• A szárazságot nem viseli, ilyenkor elfonnyadhat, kiszárad.
• Ha kevés fényt kap, akkor nagyon meg tud nyúlni. Ilyenkor érdemes visszavágni bokros formára és ha van rá lehetőség olyan helyre tenni, ahol több fényhez jut.
• A lobélia túlöntözése gyökérrothadáshoz vezethet. Ez megelőzendő, használjunk jó vízáteresztő képességű földet és ne hagyjuk vízben állni a növényt.
• Szürke penész támadhatja leveleit és virágait. Okozhatja túl magas páratartalom, nem megfelelő szellőzés, valamint a növény levelein lévő nedvesség.
• A lisztharmat gombás betegség, fehér bevonatot képez a leveleken, szárakon. Szintén előidézheti a túl magas páratartalom, a szellőzés hiánya és a felülről öntözés következtében nedvesen maradt levelek.
• A bakteriális levélfoltosodás kicsi, vizenyős foltok formájában jelenik meg. Ezek az elváltozások nagyobbodhatnak, barnává és feketévé válhatnak. Vigyázzunk, hogy a lobélia leveleit ne érje túl sok víz, valamint távolítsuk el a fertőzött leveleket, hajtásokat.

Így is ismerheted: lobelia erinus, csüngő lobélia, törpe lobélia, kék lobélia, lobelia pendula