Madársóska (szerencsehere) gondozása

A négylevelű lóhere évszázadok óta a szerencse szimbóluma. A hagyomány szerint minden levél szimbolizál valamit. Az első a reményt, a második a hitet, a harmadik a szerelmet, a negyedik pedig a szerencsét. Az írek beérik a háromlevelű lóherével is, amely az ország jelképe is. Bár a babona szerint szerencsét csak a véletlenül megtalált négylevelű lóhere hoz, ha valaki nagyon kedveli a növényt, díszítheti is vele kertjét.

A négylevelű lóherét imitáló, szobanövényként is tartható oxalis deppei megtalálható a virágüzletek, kínálatában. A madársóskafélék (Oxalidaceae) családjába tartozó szerencsehere vagy lóherevirág (Oxalis deppei) valójában madársóska, semmi köze sincs a négylevelű lóheréhez. A szubtrópusi szavannák növénye. Őshazája Mexikó. Kinézetében mégis a négylevelű lóheréhez hasonlatos. Ezért szívesen ajándékozzák leginkább szilveszter táján.

Madársóska ismertetése

8-15 cm magas növény. Csak tőlevelei vannak. Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van. A lóhereszerű, rajzolatos levelek összetettek, négy levélkéjűek, a levélkék szív alakúak, szélesek, ék vállúak.

Sok virághoz hasonlóan ezt a kis növényt is több néven ismerhetjük. A legelterjedtebb madársóska elnevezés mellett hallgat még a szerencsehere, szerencsehozó lóhere, szerencse lóhere, lóhere virág, szerencsevirág, díszlóhere és oxalis nevekre is.

Nyár végén, ősz elején sárga torkú, rózsaszín virágokat hoz. A virágok ernyőszerű virágzatban állnak. Felhős időben és éjszaka mind a levelei, mind a virágok becsukódnak. Remekül mutat konténerben, ablakládában. Kiültetve szegélyként, vagy sziklakertben mutatós.

Külön említést érdemel az Oxalis deppei "Iron Cross". Leveleinek bíbor közepe keresztet formáz. Csokrosan fejlődik, 30 cm magasságot ér el. Virágai vörösek. Napos helyet kedvel. Hasonlósága miatt téveszthető össze a négylevelű madársóska (Oxalis deppei) a négylevelű lóherével.

A madársóska leveleit, virágát nyersen és főzve is fogyasztják. Frissítő, citromos ízű leveleit salátaízesítésre használják. Csak módjával fogyasztható, mert savanykás ízét adó oxálsav tartalma miatt nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, veseelégtelenséget okoz. Virágzás idején fogyasztása egyáltalán nem javallott.

Madársóska gondozása

Madársóska gondozása: közvetlen napsütésre, hűvös környezetre és gondos öntözésre van szüksége, de a nyári tűző naptól óvni kell. Hűvös vagy átlagos meleget kíván, kerüljük a 16 °C feletti hőmérsékletet. A növekedési időszakban mérsékelten öntözzük. Leveleit permetezhetjük is.

Madársóska fényigénye

Jól érzi magát világos helyen, de a túlzott közvetlen napsütéstől óvni kell. Félárnyékos környezetben is szépen fejlődik. Azonban, ha túl sötét helyre kerül, a növény megnyúlhat és a levelei fakóbbá válhatnak.

Lakásban érdemes egy világos ablakba, vagy annak közelébe helyezni, ahol nem tűz rá a nap, de sok fény éri. Például egy keleti vagy nyugati fekvésű ablakba.

Madársóska hőigénye

Az ideális hőmérséklet a madársóska számára 15 és 24 °C között van. Ilyen hőmérséklet mellett fejlődnek a legszebben, de inkább a hűvösebbet szereti. A fagyot nem nagyon tűri, ezért 5-10°C alatt védeni kell őket. Akár a madársóskát cserépbe is átültethetjük és bevihetjük a lakásba.

Kisebb hőmérsékletingadozásokat még elviseli, de kerüljük a túl hideg (5 °C alatti) vagy túl meleg (30 °C feletti) körülményeket.

Magas hőmérsékleten, ha földje is kiszárad, a madársóska visszahúzódhat a hagymájába, azaz nyugalmi állapotba kerülhet.

Madársóska vízigénye

A madársóska gondozásához fontos tudni, hogy mérsékelt öntözést igényel. Földje legyen enyhén nedves, de ne legyen átázott. Két öntözés közt, hagyjuk földjének felső rétegét kissé kiszáradni. Földjének teljes kiszáradását kerüljük, mert hosszan tartó szárazság esetén a virág nyugalmi állapotba kerülhet. A túlöntözést kerülni kell, mert a hagymás gyökerek rothadását okozhatja.

Tavasztól őszig, az aktív növekedési időszakban hetente 2-3 alkalommal öntözzük, de ha földje még nagyon nedves, akkor inkább ritkábban.

A téli nyugalmi időszakban csökkentsük az öntözést heti egy alkalomra. Figyeljük földjét, ha egy hét alatt sem száradt ki, akkor még ritkábban kell öntözni.

Ha a környezet száraz, például egy fűtött szobában, időnként szükséges lehet permetezni a növények leveleit, hogy növeljük a páratartalmat.

Madársóska tápoldatozása, trágyázása

Általánosságban véve alacsony tápanyagigényű, ugyanakkor a madársóska cserépben tartva igényelhet egy kis tápoldatot. Tavasszal és nyáron 2-3 hetente adjunk neki általános szobanövény tápoldatot, melyet a flakonon írtak szerint hígítsunk. Nyár végén ritkábban, ősszel és télen, pedig már ne tápoldatozzuk.

A kertbe kiültetett madársóska földjéhez adhatunk kis mennyiségű komposztot vagy szerves trágyát a talajhoz keverve. Ez elegendő tápanyagot biztosít az egész növekedési szezonra.

Aktív növekedési szakaszában tápoldatozhatjuk. A madársóska a hagymába visszahúzódva vonul nyugalomba (a növény elvirágzik, a levélzet elszárad). Ekkor fokozatosan abba kell hagyni öntözését, és a tápoldatozást is.

Madársóska teleltetése

Bár a madársóska évelő növény, sajnos a téli hideget nem bírja, így már -5°C-nál kifagy, ezért ősszel szedjük fel a hagymákat és vigyük be védett, fagymentes helyre, és akárcsak a többi hagymás növényt teleltessük át.

A tél során száraz, fagymentes helyen tároljuk őket, tavasszal pedig 20 cm-es tőtávra ültessük. Szegélyezhetjük vele a kerti utakat, ágyásokat, de önálló csoportként a fű között is nagyon mutatós.

Ha decemberre szeretnénk otthonunkban négylevelű lóherét, akkor december elején ültessünk el néhány kis hagymát cserépbe. Tegyük világos, közép meleg helyre, jó vízáteresztő képességű virágföldbe és tartsuk mérsékelten nedvesen kihajtásig.

Madársóska ültetése, átültetése

A madársóska ültetése legjobb, ha tavasszal történik. Ősszel is elültethetjük, ha télen beltéren neveljük, mert ilyenkor nyugalmi időszakra készül. Ültetéshez napos vagy félárnyékos helyet válasszunk. Földje legyen laza és jó vízáteresztő. Komposzttal, humusszal vagy trágyával gazdagíthatjuk földjét.

Akár cserépbe, akár kertbe ültetjük, a madársóska hagymákat 2-3 cm mélyre ültessük, hegyes végükkel felfelé. Ha többet ültetünk egymás mellé, akkor hagyjunk legalább 10cm távolságot köztük. Ültetés után enyhén öntözzük meg a talajt. Talajtakaróként használhatunk mulcsot, hogy földje jobban megőrizze a nedvességet.

Madársóska szaporítása

A madársóska hagymával szaporítható, fagyérzékeny változat. Napos helyre ültetve néhány nap alatt kibújnak a földből mutatós levélkéi és még néhány napra már a virágok is hajladoznak a levelek fölött. A virágok kicsik, de annál finomabban dekorálják a környezetet az ötszirmú, élénk rózsaszín tölcsérek.

Madársóska szaporítása a hagymák osztásával

A madársóska leggyakoribb szaporítási módja a hagymák (gumók) osztása. A legjobb, ha ezt ősszel vagy kora tavasszal végezzük. Óvatosan vegyük ki a hagymát a földből. Kézzel válasszuk szét a hagymákat. Minden hagymának legyenek gyökerei és egy egészséges növekedési csúcsa.

A hagymákat 2-3cm mélyen ültessük laza, jó vízelvezetésű talajba. Végül a cserepeket helyezzük világos, de közvetlen napfénytől védett helyre. Az új növények gyorsan kihajtanak.

Madársóska szaporítása magról

Kevésbé gyakori módszer, de a madársóska szaporítható magról is. Miután a növény elvirágzott, gyűjtsük össze az érett magokat vagy vásároljunk vetőmagot. A magokat tavasz elején vessük el. A magok 2-3 hét alatt csíráznak, 15-20°C körüli hőmérsékleten.

Használjunk nagyon laza, jó vízelvezető talajt. A magokat szórjuk el a talaj felszínén és nagyon vékonyan (0,5 cm) takarjuk be földdel. Tartsuk a földet enyhén nedvesen. Vetés után a cserepet helyezzük világos, de közvetlen napfénytől védett helyre.

A madársóska betegségei, kártevői, pusztulásának főbb okai

A madársóska kevésbé érzékeny betegségekre, a leggyakoribb problémát a túlöntözés és a fagy okozhatja.

Madársóska betegségei

Túlöntözés miatt gyökérrothadás lehetséges, valamint a hagyma pusztulását okozhatja.

A lisztharmat fehér, porszerű bevonatként van jelen a leveleken. Ez egy gombás fertőzés, mely magas páratartalom és rossz szellőzés mellett alakulhat ki. Gombaölő szerekkel tudjuk kezelni a fertőzést.

A szürkepenész bolyhos bevonatként jelenik meg a leveleken vagy a szárakon. Szintén a magas páratartalom, a nedves környezet miatt alakulhat ki. Gombaölő szerrel kezelhető.

Ritkán, de előfordulhatnak vírusos megbetegedések, melyek miatt torz levelek fejlődnek vagy a növekedés lassulását okozhatják. Sajnos a vírusfertőzések gyógyíthatatlanok, a fertőzött növény valószínűleg nem menthető meg.

Madársóska kártevői

A lisztbogarak, levéltetvek, pajzstetvek és takácsatkák fogyaszthatják a növény nedvét. Ezeket szappanos lemosással vagy rovarölő szerrel tudjuk eltávolítani. Jelenlétük tünetei lehetnek a sárguló, kiszáradó levelek, a növény visszamaradott fejlődése.

Környezeti tényezők, a madársóska helytelen gondozása

Túlöntözés a gyökerek és a hagyma rothadását okozhatja, mely a legtöbb esetben már nem visszafordítható. Óvatosan öntözzük.

Fagyérzékeny, ha nem szedjük be időben megfagyhat a hagyma.

Tápanyaghiány esetén a levelek sárgulhatnak, fakóvá válhatnak.

A madársóska mérgező?

A madársóska és az Oxalis nemzetség tagjai enyhén mérgezőek lehetnek. Ezen növények oxálsavat tartalmaznak, mely bizonyos mennyiségben elfogyasztva mérgező lehet az emberek és állatok számára is.

Nagy mennyiségben fogyasztva káros lehet, irritációt okozhat, mivel gátolja a kálcium felszívódását, ami kálciumhiányhoz, valamint vesekő kialakulásához vezethet. Kis mennyiségben általában nem jelent veszélyt. Sőt, az íze kellemesen savanykás a benne lévő oxálsav miatt. Nagyobb mennyiségben azonban nem ajánlott fogyasztani.

Gyerekeknél, kisállatoknál nagyobb mennyiség elfogyasztása hányást, hasmenést, súlyosabb esetekben kálciumhiányt idézhet elő. Viszont ez utóbbihoz valóban jelentős mennyiségben és tartósan kellene fogyasztani.