Rozmaring gondozása

A rozmaring (Latin nevén Salvia rosmarinus, korábbi elnevezése Rosmarinus officinalis) egy örökzöld, aromás fűszernövény, mely a mentafélék családjába, azaz a Lamiaceae családba tartozik. Őshonos a mediterrán régiókban, legfőképp a Földközi tengert körülvevő területeken, beleértve Európa, Észak Afrika és a Közel-Kelet egyes területeit.

Ezen területeken a rozmaring vadon is nő, ahol gyakran sziklás, száraz területeken, hegyek lejtőin és tengerparti területeken fordul elő. Vadon élő fajtái jól alkalmazkodtak a szárazsághoz és sziklás talajhoz. Gyakran megtalálható Spanyol-, Olasz-, Görög-, Francia- és Horvátországban. A vadon élő változatok alacsonyabb növésűek és leveleik kisebbek, mint a termesztett rozmaring fajtáké.

Rozmaring ismertetése

A rozmaring magasra nő, gyakran az 1 - 2 méteres magasságot is elérheti, de vannak kisebb változatai is. Örökzöld cserje, melynek levelei keskenyek, tűszerűek, sötétzöldek és hátoldalukon fehér csík fut végig. A rozmaring levelei erős, jellegzetes illatot árasztanak. Ez az illat még erősebbé válik, amikor leveleit összemorzsoljuk.

A rozmaring rendkívül népszerű a konyhában, mivel intenzív ízt és extra illatot ad az ételeknek. Gyakran használják húsok, halak, zöldségek és tészták fűszerezésére. Emellett nagy múltra tekint vissza a gyógyászati felhasználásban, számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik.

A rozmaring antimikrobiális és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Segíthet az emésztési problémák, valamint a szellemi frissesség javításában. Továbbá úgy tartják, hogy segíthet csökkenteni az izomfájdalmakat, serkentheti a hajnövekedést és a keringést. A rozmaring illóolaját, melyet a leveleiből vonnak ki, használják aromaterápiákban és gyógynövényes kúrák részeként.

Az évszázadok során az emberek fokozatosan fedezték fel a rozmaring kulináris és gyógyászati tulajdonságait. Az ókori civilizációk, mint a görögök, rómaiak, egyiptomiak, nagyra becsülték kulináris és gyógyászati tulajdonságaiért, illatáért, ízéért, állítólagos egészségügyi előnyeiért. Jelentős szerepe volt vallási szertartásokban, esküvőkön és temetéseken egyaránt.

Sokáig úgy hitték, a rozmaring jó szerencsét, jólétet hoz és védelmez. Távol tartja a gonosz szellemeket, megvéd a pestistől és egyéb betegségtől. Gyakran ültették bejáratok közelébe, akasztották fel otthonokban, hogy elhárítsa, kivédje a negatív energiákat, elősegítse a pozitív energiák áramlását.

Az ókori rómaiak például a rozmaring leveleket ágakra fűzték, és azokat füstölőként használták, hogy megtisztítsák a levegőt és elűzzék a rossz szagokat. Emellett a római katonák a fürdőben is használták a leveleit, hogy felfrissüljenek és élénkítsék testüket.

Idővel a rozmaring más régiókban is elterjedt, ahol kulináris és gyógyászati tulajdonságai miatt használták. A középkori gyógyítók is használták, különféle betegségek kezelésére, például emésztési problémákra és fejfájásra. Jelenleg számos országban kereskedelmi méretekben termesztik, valamint a rozmaring már számos kertben, erkélyen és lakásban megtalálható. Illatának és tulajdonságainak köszönhetően még a parfüm- és kozmetikai ipar is felhasználja.

Kulináris felhasználása mellett a modern kutatások is megerősítették gyógyászati előnyeit, például antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságait. A rozmaring jelenleg is fontos növény a konyhában és az egészségügyben egyaránt.

Virágzó rozmaring gondozása cserépben - Salvia Rosmarinus / Rosmarinus Officinalis

Rozmaring gondozása

Rozmaring gondozása: napimádó növény, de extrém hőmérséklet esetén igényel némi védelmet. A 20 - 32 °C közötti hőmérséklet ideális a számára. Mérsékelt öntözést igényel, ne öntözzük túl, de ne is hagyjuk földjét teljesen kiszáradni. A kertbe ültetett példányok csak minimális tápanyagpótlást igényelnek, de a cserépbe ültetett példányokat gyakrabban érdemes tápoldatozni. Metszése tavasszal válik esedékessé.

Rozmaring fényigénye

A rozmaring napimádó növény, ezért olyan helyre tegyük, ahol közepes vagy teljes napfényt kaphat. Félárnyékos hely is jó lehet, de a megfelelő fejlődéshez legalább napi 6-8 óra napfényre van szüksége.

Ha lakásban tartjuk a rozmaringot, tegyük dél fekvésű ablakba, hogy minél több napfény érje. Ha ez nem lehetséges, tegyük oda, ahol a lehető legtöbb napfényt kapja. Túl kevés napfény esetén használhatunk növénylámpát, hogy biztosítsuk neki az elegendő fényt.

Ha bőséges napfényt kap, akkor erőteljesebben növekszik, több és erősebb illatú levélzetet növeszt.

Rozmaring hőigénye

A rozmaring melegkedvelő növény, szereti a meleg és száraz körülményeket. A megfelelő fejlődéshez legalább 20 - 25 °C -ra van szüksége. Ideális számára, ha a nappali hőmérséklet 20 - 32 °C között van. Elviselheti, ha néha ezen tartomány fölé megy a hőmérséklet, főként, ha ez magas páratartalommal társul.

Ugyanakkor, ha hosszabb ideig van kitéve extrém hőmérsékleteknek (38 °C felett), az stresszt okozhat a növénynek, mely növekedésének lassulásához, rosszabb esetben a növény pusztulásához vezethet.

Melegebb éghajlatokon, ahol erősen tűz a nap és gyakran megy a hőmérséklet az ideális tartomány fölé, ott a legmelegebb órákban biztosítsunk árnyékot vagy egyéb védelmet a tűző napsugaraktól.

Bár a rozmaring, ha már megerősödött, viszonylag fagytűrő, de a hideg, fagyos klímát inkább elviseli, mint szereti. Hosszabb fagyos időszakoknak kitéve levelei és szárai károsodhatnak, legfőképp a fiatal példányok esetében.

Hidegebb éghalatokon, a kertben nevelt rozmaringot ajánlott védeni a fagytól, mulcsozással vagy fagyvédő ruhával történő takarással. A cserépben nevelt példányokat mindenképp vigyük melegebb helyre.

Rozmaring vízigénye

A rozmaring közepes vízigényű növény, öntözése csak enyhén nehézkes. Többnyire mérsékelt öntözést igényel és inkább tűri jól a szárazságot, mint a túlzott öntözést. A kifejlett, megerősödött példányok elég szárazságtűrők, de azért szükségük van öntözésre. A túlzott öntözés viszont gyökérrothadáshoz és más problémákhoz vezethet. Fontos, hogy megvárjuk míg földjének felső rétege (2-3 cm) kiszárad, mielőtt újra meglocsolnánk.

A növényt fiatalabb korában, valamint forró és száraz időszakokban gyakrabban kell öntözni. Fontos azonban, hogy földje ekkor se legyen túl nedves. Mindig ügyeljünk arra, hogy öntözés után a felesleges víz el tudjon folyni. Ha a rozmaringot cserépben neveljük, akkor pedig tálkájából öntsük ki a felesleges öntözővizet.

Bár óvatosan kell öntözni a rozmaringot, de ne hagyjuk földjét teljesen kiszáradni, mert hosszan tartó szárazságnak kitéve kipusztulhat.

Általánosságban véve, 7-14 naponta öntözzük meg alaposan. Melegebb időkben gyakrabban, hűvösebb hőmérséklet esetén ritkábban. A cserépben nevelt rozmaring gyakoribb öntözést igényelhet, mint a kertbe ültetett, mivel a cserépben a föld gyorsabban ki tud száradni.

Hogy földje jobban tartsa a vizet és kevésbé melegedjen fel, tehetünk egy réteg mulcsot a növény töve köré, de közvetlen a szára mellé ne tegyünk, mert túl sok nedvesség gyűlne fel a száránál, ami kárt okozhat.

Rozmaring trágyázása, tápoldatozása

A rozmaring mérsékelt tápanyagigényű növény. Gondozása közben figyeljünk arra, bár a tápanyag hozzáadása segíti az egészséges fejlődést, de túlzott tápanyag hozzáadástól a növény erőteljesebben fejlődik, több levelet hoz, viszont ez a levelek ízének és aromájának rovására megy.

A legjobb, ha tavasszal földjéhez lassan oldódó műtrágyát vagy érett komposztot adunk, majd, ha szükséges nyár közepén ezt megismételhetjük. Nyár végén, ősszel és télen már egyáltalán ne trágyázzuk, tápoldatozzuk, mert ez további növekedésre ösztönzi a növényt és a téli, hidegebb időszakban az új hajtások már nem biztos, hogy meg tudnak erősödni. Azon éghajlatokon, ahol a tél is meleg a trágyázást megismételhetjük ősszel.

Legyen az trágya, tápoldat, pétisó, olyat válasszunk, mely nagyjából egyenlő arányban tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot, valamint ezek mellett van benne kén és magnézium is. A rozmaring termesztők az N-P-K 12-12-17+2MgO arányra esküsznek.

Ne használjunk magas nitrogén tartalmú tápoldatot, mert az túlzott levélképződést eredményez, de az illat és az aroma kárára. Jó a kimondottan fűszernövényeknek vagy cserjéknek szánt tápoldat. A tápoldatot a dobozon leírtak szerint hígítsuk. Öntözéskor figyeljünk rá, hogy a levelekre ne kerüljön belőle, mert megéghetnek tőle.

A cserépben nevelt rozmaring gyakoribb tápanyagpótlást igényelhet, mivel földjéből idővel kiürülhetnek a tápanyagok. A cserepes rozmaring esetében a tápoldatot hígítsuk fele olyan erősségűre, mint ahogy azt a dobozán írják. A növekedési időszakban, tavasztól egészen a nyár közepéig 4-6 hetente öntözzük vele.

Rozmaring levele, virága - Salvia Rosmarinus / Rosmarinus Officinalis

Rozmaring ültetése és átültetése

A rozmaring ültetése és átültetése is történjen tavasszal vagy legkésőbb kora nyáron, amikor már nincs fagyveszély és az aktív növekedési időszak el nem kezdődik. Ha magról neveljük a rozmaringot, érdemes kora tavasszal még a lakásban / beltéren elültetni, hogy miután felmelegedett az idő, a palántákat ki lehessen ültetni.

A rozmaring földje legyen jó vízáteresztő, enyhén savas vagy semleges (kb 6.0 - 7.0) pH-jú. Ha a föld tömény, nehéz vagy agyagos, akkor a jobb vízelvezetés és levegőzés érdekében, adjunk hozzá egyéb szerves anyagot, ami lehet komposzt, homok, kavics vagy perlit is.

A rozmaring ültetéséhez ássunk akkora lukat, mely csak kicsivel nagyobb a gyökérlabdánál, majd tegyük bele a növényt. Ne ültessük mélyebbre, mint előzőleg. Tehát csak addig kerüljön a töve föld alá, ameddig előző helyén is volt. Töltsük fel az üres helyeket, majd gyengéden nyomkodjuk le a földet, hogy a növény stabilan álljon.

Végezetül alaposan locsoljuk megy a növény földjét. Az első pár hétben öntözzük gyakrabban, hogy a növény szépen beálljon, később elegendő a szokásos módon öntözni.

Elültetést követően tehetünk egy réteg szerves anyagot (mulcsot) a föld tetejére, ami lehet komposzt, szalma, fenyőkéreg. Ez segít jobban megtartani a földben a nedvességet, valamint a föld hőmérsékletét is alacsonyabban tudjuk vele tartani. A tövétől tartsunk 1 - 2 cm távolságot, hogy ne rekedjen meg ott a nedvesség.

Cserepes rozmaring ültetése és átültetése

A lakásban vagy beltérben nevelt cserepes rozmaring bármikor elültethető, hiszen nincs kitéve fagynak. A cserepes rozmaring átültetése történhet kora tavasszal vagy késő ősszel is. Kerüljük az ültetést a forró nyári hónapokban és a hideg téli időszakokban.

A rozmaring gondozásához mindenképp olyan cserepet válasszunk, melyen vannak vízelvezető lukak, mivel nagyon érzékeny a pangó vízre, aminek gyökérrothadás lehet a vége. Öntözés után tálkájából öntsük ki a vizet. A cserépnek válasszunk olyan helyet, ahol sok napsütés éri a növényt, minimum 6-8 óra.

Átültetés előtt néhány órával öntözzük meg alaposan a növényt. Ezáltal könnyebben ki tudjuk emelni földjéből, valamint a nedves föld jobban összetartja a gyökereket is. Óvatosan emeljük ki a cserépből, vigyázva a gyökérzetére. Ha túl nagy a növény vagy kiterjedt gyökérzete van, elképzelhető, hogy ketté kell választani átültetés előtt.

Rozmaring ültetése kertben

A rozmaring szereti a meleg, napos helyet, ezért ültessük olyan helyre a kertben, ahol legalább napi 6-8 órányi napsütés éri. Ne válasszunk túl árnyékos helyet!

Ha több rozmaringot ültetünk egymás mellé, tartsunk 60 - 90 cm távolságot a tövek között, hogy elegendő hely maradjon a fejlődéshez és a szellőzéshez, hogy jól át tudja járni a levegő.

Rozmaring téliesítése, teleltetése

A rozmaring viszonylag fagyálló, de a hidegebb klímájú, fagyosabb régiókban szüksége lehet némi védelemre, hogy átvészelje a telet, a hűvös időjárást. Erős fagyok károsíthatják, ezért fontos a hidegebb hónapokban a rozmaring megfelelő téliesítése.

A téli hónapokban is ugyanúgy szüksége van a napi minimum 6-8 óra napfényre. A hűvösebb téli hónapokban csökkentsük az öntözés gyakoriságát, de ne hagyjuk kiszáradni. Akkor locsoljuk, ha földje már száraznak tűnik.

A tápanyagpótlást hagyjuk el teljesen, mivel ilyenkor növekedése lelassul, a növény pihenő állapotba kerül és nincs szüksége annyi tápanyagra. Ha viszont azt látjuk, hogy a növény gyengül, rosszul fejlődik, akkor minimális tápanyagpótlást végezhetünk egy - két alkalommal, de semmiképp ne vigyük túlzásba.

Távolítsuk el a száraz, sérült vagy beteg leveleket, és gyomláljuk ki körülötte a földet, hogy a növénynek szánt tápanyag és víz hasznosulni tudjon.

Cserepes rozmaring teleltetése

A cserépbe ültetett rozmaringot télen mindenképp vigyük fagytól védett helyre. Ha erre nincs lehetőség, tekerjük körbe cserepét, úgy, hogy a növény is legalább részben védve legyen. Használjunk vastag anyagot, például zsákvászon, pokróc, esetleg buborékfólia. Ez segít a meleget jobban megtartani a növény körül. Ügyeljünk a szellőzésre is, nehogy gombás fertőzést kapjon a megrekedő nedvesség miatt.

A lakásban tartott rozmaring esetén nincs szükség fagyvédelemre, de ügyelni kell, hogy elegendő napfényt kapjon. Napos, déli fekvésű ablak lenne a legideálisabb. Az öntözés gyakorisága a lakás klímájától is függ. Ha szárazabb a levegő gyakrabban kellhet öntözni, míg, ha párás az otthon, akkor ritkábban.

Kerti rozmaring teleltetése

A fagyos, téli hónapokra tegyünk vastagon mulcsot a növény töve köré. A szárától tartsunk 2-3 cm távolságot, hogy tudjon levegőzni és ne ragadjon meg a nedvesség. Használhatunk szalmát, faforgácsot, fenyőlevelet, esetleg vastag szövet takarást. A mulcs legyen 5 - 10 cm vastag, hogy jól megtartsa a meleget és megvédje a rozmaring gyökereit a fagyástól.

Hosszan tartó, erős fagyok esetén szükséges lehet az egész növényt egy könnyű takaróval, lazán befedni.

Rozmaring metszése, ritkítása

A rozmaring metszése tavasszal válik aktuálissá. Legkésőbb kora nyáron végezzük. Ősszel ne végezzünk túlzott metszést, mert ez serkentheti az új hajtások növekedését, melyeket a téli hideg károsíthat. Tavasszal könnyebben észrevehetők az elöregedett vagy sérült ágak és a növény is könnyebben regenerálódik a metszést követően.

A rozmaring metszésének fő célja, hogy eltávolítsuk az elhalt, sérült vagy beteg részeket, elősegítsük a növény bokrosodását, a kívánt méretre és formára alakítsuk. Mindig tiszta, éles eszközzel végezzük a metszést.

Fogjuk meg a metszeni kívánt ágakat, majd vágjuk le azokat az egészséges levelek fölötti részen. Lehetőleg ne vágjunk bele a fás részbe, mert az gyengítheti és csúnya sebet hagyhat a növényen.

Ha a virágokat elvirágzás után rendszeresen eltávolítjuk, azzal ösztönözzük a növényt a további folyamatos virágzásra, és így a növény nem a magok nevelésére fordítja energiáit.

A rozmaring gallyak rendszeres “aratásával” is lényegében a növény metszése, ritkítása történik, miközben a learatott gallyakat, leveleket felhasználhatjuk a konyhában.

A rozmaring ritkítása segíti a növény belsejében a jobb légáramlást, valamint jobban eljut a fény is a növény belsejéhez. Ehhez távolítsunk el a növény közepéből néhány idősebb, fás ágat. Ezeket vágjuk vissza a növény tövéig vagy egy mellékágig. Hasonlóan járjunk el a növény más részein lévő túlzsúfolt részekkel. A rozmaring ritkítása 1-2 évente válhat esedékessé, attól függően, hogy milyen erősen növekszik a növényünk.

A rozmaring könnyen formálható, metszéssel és ritkítással alakíthatjuk a növényt kis fácskává vagy formás bokorrá.

Rozmaring palánták - Salvia Rosmarinus / Rosmarinus Officinalis

Rozmaring szaporítása

A rozmaring szaporítása többféle módon lehetséges, beleértve a magról való vetést, bujtatást, dugványozást és a tőosztással való szaporítást. A tőosztással történő szaporítás a legegyszerűbb és leggyorsabb, mivel itt kifejlett növényünket választjuk szét. A dugványozás a következő egyszerű és gyors módszer. A bujtatás kissé hosszabb, ki kell várni míg meggyökeresedik a dugvány. Magról történő szaporítása a legidőigényesebb folyamat.

Rozmaring szaporítása tőosztással

A már meglévő rozmaring növény szaporítható tőosztással is. Ezt a módszert általában akkor alkalmazzuk, amikor a növény túl nagyra nőtt vagy túl sűrűre nőtte ki magát.

Ássuk ki a növényt, ha kertben van, vagy vegyük ki cserepéből, vigyázva a gyökereire. A gyökérlabdáról rázzuk le kissé a földet, hogy lássuk és elérjük a gyökereket. Óvatosan válasszuk szét a gyökereit, hogy különálló növényeket kapjunk a végén. Válasszunk egészséges hajtásokat és vágjuk el őket óvatosan a növény tövétől. Minden szétválasztott egyedhez tartozzon elegendő gyökérzet és persze legyen szára.

A szétválasztott növényeket ültessük el az új helyükre, majd kövessük az átültetés részben írtakat. Utána már gondozhatjuk őket a megszokott módon.

Rozmaring szaporítása dugványozással

A rozmaring dugványozással történő szaporítása talán a leggyorsabb és legegyszerűbb folyamat. A dugványozáshoz válasszunk egészséges, nem virágzó szárakat. A szárak legyenek 10 - 15 cm hosszúak, és nagyobb ágak végeiből vágjuk le őket.

Távolítsuk el az alsó leveleket, csak párat hagyjunk meg a dugvány tetején. A szár alsó részét belenyomhatjuk gyökereztető hormonba, ami segít meggyorsítani a folyamatot, de enélkül is végezhető a dugványozás.

A rozmaring dugványokat ültethetjük az anyanövény mellé, de akár különállóan is. Földje jól vízáteresztő és laza szerkezetű legyen, mint az anyanövényé is.

Elültetés utána a dugványokat öntözzük meg alaposan és tegyük őket meleg, de közvetlen napfénytől védett helyre.

A gyökeresedés pár hét alatt megtörténik. Ezt követően, ha szeretnénk, átültethetjük ezeket. Innentől kezdve neveljük tovább úgy, mint az anyanövényt. Már nem kell védeni a napfénytől.

Rozmaring szaporítása bujtatással

A rozmaring bujtatással is könnyen szaporítható. Ennek előnye, hogy nem kell az anyanövényről levágni semmit. A bujtatáshoz válasszunk egy kívülső, kissé már fás, de még rugalmas szárat, amit le tudunk hajlítani a földre, úgy, hogy a földbe kerülő rész után még maradjon legalább 10 cm-nyi a szárból szabadon.

Kb 1 - 2 cm hosszon, kissé kapargassuk meg a szár alsó oldalát, ami a földbe fog kerülni. A szár ezen részére tehetünk gyökereztető hormont a folyamat felgyorsításához, de ez nem feltétlenül szükséges.

Készítsünk pici gödröt és a szár lekapart részénél meghajlítva, tegyük azt bele a gödörbe, majd temessük be földdel. A szár vége maradjon föld felett.

A behajlított és betemetett részre tegyünk egy kisebb követ, vagy U alakú fémdarabbal rögzítsük a bujtatott szárat, hogy az ne tudjon kimozdulni a földből. A gyökerek is ezen a részen fognak megjelenni, de a gyökeresedési folyamat több hónapig is eltarthat. Rendszeresen öntözzük a bujtatott részt.

Miután szépen begyökeresedett, levághatjuk a szárat az anyanövényről és elültethetjük, nevelhetjük különálló növényként tovább.

Rozmaring szaporítása magról

A rozmaring magról történő szaporítása esetén hosszabb ideig tart, mire kifejlett, virágzó növényünk lesz. A magokat azután tudjuk begyűjteni, miután a virágok leszáradtak és bebarnultak.

Vegyük ki a magokat a magtokokból és hagyjunk nekik időt, hogy teljesen kiszáradjanak. Ezt követően elvethetjük a magokat, de ne vessük túl mélyre, és ne is temessük be túlzottan, mert a rozmaring magjainak a fény is segít a csírázásban.

A tálcát vagy cserepet tegyük meleg, napos helyre. A magok 2 - 3 héten belül kicsírázhatnak.

A kis palántákat csak akkor ültessük át végső helyükre, ha már több, szép nagy levél is kifejlődött rajtuk. Ezt követően fokozatosan szoktassuk hozzá a palántákat a teljes napfényhez. Eleinte inkább árnyékos helyen tartsuk őket.

Érdekesség, hogy a virágzó rozmaring mellett a földön láthatunk kis növénykéket, kis palántákat, melyek az elhullatott magokból fejlődnek ki önállóan. Ha már elég nagyok, elég fejlettek, ezeket is átültethetjük.

Rozmaring virágzása

A rozmaringnak apró, kecses virágai vannak, melyek színe a halvány kéktől a liláig terjed. Ugyanakkor egyes fajtáinak lehetek fehér és rózsaszín virágai is. A rozmaring átalában kora nyáron vagy késő ősszel virágzik, de ez függ a klímától és a termesztési körülményektől is. Egyes régiókban akár a tél vége felé vagy kora tavasszal is virágozhat.

A rozmaring virágzása több hétig vagy akár hónapig is eltarthat. Virágai nemcsak látványosak, de szintén erősen aromásak és illatosak. Emiatt vonzó a méhek és egyéb beporzó rovarok számára is.

A rozmaring virágait ételekhez is hozzá szokták adni különlegességként. Például desszertekbe keverik, díszítésként használják, de akár vajba is keverhetjük a virágokat, ami különleges ízt és látványt kelt. Arra vigyázzunk a virágok begyűjtésekor, hogy a beporzó rovarok meg ne csípjenek.

Rozmaring virágai - Salvia Rosmarinus / Rosmarinus Officinalis

Rozmaring mint gyógynövény

A rozmaringot számos formában felhasználják, kulináris tulajdonságai mellett készülhet belőle rozmaring tea, rozmaringos fürdő és rozmaring olaj aromaterápiához vagy külsőleges felhasználásra. A rozmaring antioxidáns, antimikrobiális és gyulladásgátló vegyületeket tartalmaz.

A rozmaring tea egészségügyi előnyei lehetnek, többek között csökkenti a vércukorszintet, javíthatja a kedélyállapotot és a memóriát, védheti a szem egészségét és segítheti az emésztést. Néhányan esküsznek a rozmaring tea hajlemosóként történő használatára, mely állítólag serkenti a hajnövekedést. Egyes állatokon végzett tanulmányok szerint segíthet a fogyásban is.

A rozmaring illóolaj magas koncentrációban tartalmazza a növényben megtalálható vegyületeket és számos pozitív tulajdonsága lehet. Használható aromaterápiák részeként, külsőleg a bőrre és hajas fejbőrre kenve. Fürdővízhez is adható izomlazító, nyugtató céllal.

Rozmaring betegségei, kártevői, pusztulásának főbb okai

A rozmaring elég ellenálló növény, ezért ajánlják is kezdő kertészeknek, de ennek ellenére van pár betegség, kártevő és környezeti tényező, mely hanyatlását okozhatja. Ha időben észrevesszük és kezeljük a problémákat, sokáig élvezhetjük növényünk társaságát, ezért a rozmaring gondozása közben figyeljünk az esetlegesen felmerülő problémákra.

Rozmaring betegségei

Túlzott öntözés vagy a rossz vízelvezetés miatt gyökérrothadás léphet fel. Tünetei lehetnek a levelek sárgulása, lehulló levelek, a szárak puhává válása és általánosságban a növény fejlődésének visszaesése. A gyökérrothadás bár a helytelen gondozás eredménye, de oka a nedves környezetben a talajban elszaporodó baktériumok.

A lisztharmat gombás megbetegedés, mely fehér, porszerű réteget képez a növény levelein. Párás környezetben és rossz légáramlás, nem elégséges szellőzés mellett fordul elő. Csökkentsük a páratartalmat a növény körül és javítsuk a légáramlást. Ha szükséges ritkítsuk meg a növényt, hogy jobban átjárja a levegő. A fertőzött részeket metsszük le. Súlyos fertőzés esetén gombaölő kezelésre lehet szükség.

A szürkepenész (botrytis blight) gombás betegség. Többnyire hűvös, párás környezetben jelenik meg és szürkés-barnás penész formájában jelenik meg a leveleken és a virágokon. Megelőzéséhez ügyeljünk arra, hogy a növény jól tudjon szellőzni, a középső részein is. A beteg részeket távolítsuk el. Súlyos fertőzés esetén gombaölő kezelésre lehet szükség.

A levélfoltosodás bakteriális betegség, mely a növény levelein sötét, vizesedő elváltozásként jelenik meg. A levelek elvesztését okozhatja, végső soron a növény pusztulását. Mindig távolítsuk el a beteg részeket és biztosítsunk jó szellőzést a növénynek. Réz tartalmú gombaölő szert használhatunk ellene.

Verticulumos hervadás egy a földben élősködő gombafajta, mely sok növényt érint, köztük a rozmaringot is. Többnyire a fertőzött földdel terjed. Tünetei a hervadás, sárguló levelek, melyek szélei később bebarnulnak, száradnak. Jelenleg nincs ismert kezelése.

Rozmaring kártevői

A rozmaring bogár (Chrysolina americana) dél Európából ered. A bogár és a lárvái a rozmaring leveleit, szárait és virágait is rágcsálják. A felnőtt példányok 6 - 8 mm hosszúak, fényes páncéljuk van, melyen lila és zöld csíkok futnak végig. Formájában kicsit hasonlít a krumplibogárhoz. Kézzel eltávolíthatjuk ezeket a növényről.

A mezeikabóca félék 2 - 3 mm hosszú kis bogarak, melyek a növény nedvét szívogatják. A felnőtt példányok és lárváik is a levelek alján bújnak meg és alulról szívják a levelek nedvét. A leveleken pöttyök formájában kifehéredések keletkeznek. Ha nagy a fertőzöttség, ezek a pöttyök összefolyhatnak egymással, akár a teljes levél is kifehéredettnek tűnhet. Javasolt valamilyen organikus rovarölő spray vagy lemosó használata.

A tajtékoskabóca habzó fehér vattaszerű anyagot hagy maga után a rozmaring szára és levelei között. Ezt a habot a tajtékoskabócák a lárváik védelmében termelik. Egyszerűen mossuk le a habot és a bogarakat egy erősebb vízsugárral. Az általuk ürített mézharmat miatt a rozmaring levelei ragacsosak, fényesek lesznek. Alapos lemosással megpróbálhatjuk őket eltávolítani. Csak legvégső esetben használjunk kémiai rovarírtó szereket.

A liszteske, más néven fehér légy a rozmaring szárának és leveleinek nedvét szívja. A levelek fonáki oldalán találjuk meg a legyeket. A magas páratartalmat és magas hőmérsékletet szeretik, ezért gyakori üvegházi és szobai kártevők.

Környezeti tényezők, a Rozmaring helytelen gondozása

A túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. A növény jobban elviseli a szárazságot, mint a túl sok vizet a földjében.

A túl sűrű ültetés vagy a túlzsúfolt növény ritkításának kihagyása miatt nem tud a levegő megfelelően átjárni a növény belsejében, ami a páratartalom növekedését eredményezheti, mely gombás betegségek megjelenéséhez vezethet.

Túlzott tápanyagpótlástól sűrűbb lesz a rozmaring, több levelet hoz, viszont ez az illat és aroma rovására megy. Emellett, ha a rozmaring levelei váratlanul sárgulni kezdenek, az általában arra utal, hogy túl sok tápanyag van jelen a földjében. Csökkentsük a tápanyag mennyiségét és / vagy ritkítsuk a tápanyagpótlás gyakoriságát.

Túlzott napsütés hatására megéghetnek a rozmaring levelei, barnássá válhatnak. Bár imádja a napfényt, az éghajlatváltozás miatt, idővel szüksége lehet a legforróbb órákban némi védelemre. A kis barnulás még visszafordítható, de idővel leszáradhatnak levelei a túl erős naptól.

A rozmaring mérgező?

A rozmaring emberi fogyasztásra alkalmas, nem mérgező növény. Leveleit és ágait széles körben használják fűszernövényként és aromaterápiás célokra a konyhában és az egészségügyi területeken. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a rozmaring tartalmaz olyan vegyületeket, melyek gondot okozhatnak, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk el a növényt.

A rozmaring olaj nagy koncentrációban tartalmazza ezeket a vegyületeket (kámfor, cineol), emiatt a rozmaring illóolaja nagy mennyiségben elfogyasztva mérgező. Hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat okozhat, súlyos esetekben rohamot. Emiatt figyeljünk oda, hogy gyermekek, kisállatok véletlenül se találjanak rá.

Háziállatok, macskák, kutyák esetében, pedig figyeljünk oda, nehogy kedvenceink túl sokat rágcsáljanak a növényből.

Sajnos néhány embernél a rozmaring kiválthat allergiás reakciókat, úgy, mint bőrirritáció, légzési problémák vagy a növénnyel történő érintkezés esetén allergiás kontakt dermatitisz. Ha valaki érzékenységet vagy allergiát tapasztal a növénnyel való érintkezés során, akkor érdemes kerülni a további érintkezést, például a továbbiakban a rozmaring gondozása gumikesztyűben történjen.