Viaszvirág gondozása

A viaszvirág (Hoya), más néven porcelánvirág vagy viaszszőlő a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Őshazája Délkelet-Ázsia (India, tőle keletre Dél-Kínáig és az ettől délre eső területek), Ausztrália és Polinézia. A botanikus Robert Brown szintén botanikus barátjáról, Thomas Hoyról nevezte el.

Ázsia trópusi és szubtrópusi részeiből, valamint az ausztráliai és csendes-óceáni szigetekről származik. Elsősorban India, Kína, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek és Új-Guinea területein őshonos. A 19. században hozták be Európába és az Egyesült Államokba.

Viaszvirág ismertetése

A viaszvirágok a legszebb szobanövények közé tartoznak, ennek ellenére több mint 200 létező változatából csak néhányat találunk a virágüzletek polcain. A legismertebb faj, amit már nagyanyáink is virágzó szobadíszként neveltek, a Hoya carnosa. Gyorsan növő, kúszó fajta, lombozata virág nélkül is dekoratív. Vastag, fényes levelei a fényviszonyoktól függően sötét vagy világosabb zöldek és gyakran szabálytalan világos foltok díszítik.

Tavasztól őszig nyíló csillag alakú virágai bogernyő virágzatba tömörülnek, valóban olyanok, mintha viaszból vagy porcelánból készültek volna. A halvány rózsaszínű virágok édeskés illatúak. Vigyázat, a virágból lecsöppenő nektár foltot hagy a kárpiton, a bútoron, padlón pedig korompenész telepedhet meg a cseppen. Hosszú, kúszó vagy lecsüngő szárakat hoz, amelyek támaszra futtathatók.

A viaszvirág szárai akár a 3m-es hosszúságot is elérhetik, ezért érdemes huzalra, mohakaróra vagy rácsra felfuttatni. Levelei kemény viaszréteggel borítottak. Nyáron kitehetjük a kertbe vagy teraszra egy árnyékos helyre, télen a legjobb egy nem túl meleg üveges veranda, vagy előtér.

A viaszvirág (Hoya) egyéb nevei: porcelánvirág, viaszszőlő, mária könnye virág, krisztus könnye vagy koszorúja virág.

Viaszvirág gondozása

Viaszvirág gondozása röviden: magas fényigényű növény, de a tűző naptól óvni kell. Tavasszal és nyáron egyenletes 18 - 25 °C-os hőmérsékletet igényel, télen kicsit hűvösebbre van szüksége. Mérsékelt vízigényű, öntözések közt hagyjuk jobban kiszáradni. Tavasztól őszig 2 - 4 hetente öntözzük tápoldatos vízzel.

Viaszvirág fényigénye

A viaszvirágnak télen, nyáron világos helyre van szüksége, ablakba is tehetjük, de ne érje közvetlen tűző napfény. Ha kevés fény éri a növényt, hosszú, levél nélküli szárakat növeszt, valamint sötét helyen nem fog virágozni sem.

Az erős, szűrt fény serkenti a növekedését és a virágzást. A direkt napsütés megperzselheti a leveleit, különösen, ha hosszú ideig éri.

Viaszvirág hőigénye

Trópusi származása miatt a viaszvirág egyenletes meleget, 18–25°C-ot igényel, de ennél magasabb hőmérsékleten is jól érzi magát, télen legalább 15°C-ra van szüksége. Hűvös helyen a virágok lehullanak.

10 °C alatti hőmérséklet kárt tehet a növényben. Ne tegyük hideg huzatos helyre vagy légkondicionáló közelébe.

Viaszvirág vízigénye

A viaszvirág gondozásához fontos, hogy öntözése nyáron se járjon túlöntözéssel, a téli időszakban pedig csak nagyon mérsékelt legyen, mert a túlöntözés könnyen a pusztulását okozhatja.

Ilyenkor a levelek kezdenek elpusztulni és fonnyadnak, mintha szárazságtól szenvednének. Ekkor a gyökérzet már rendszerint javarészben elpusztult, úgyhogy az életben maradásnak nincs is sok reménye.

Ilyenkor megpróbálkozhatunk azzal, hogy haladéktalanul kiemeljük a tartójából a gyökérzetet, és a földtől megszabadítva, a pusztult gyökereket az egészséges részig levágjuk. Ezt követően kisebb tartóedénybe, folyami homokot bőven tartalmazó földbe ültessük vissza, majd tegyük melegebb helyre és nagyon óvatosan öntözzük. De sajnos ezzel a módszerrel sem biztos, hogy megmenthető a növény.

Ha laza szerkezetű földben tartjuk, kisebb a veszélye, hogy a cserépben pangó víz károsítja gyökereit. A cserépalátétben ne álljon víz! Két öntözés között hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a földjét.

Rendszeresen permetezzük, amikor nem virágzik. Virágzás ideje alatt mellőzzük a párásítást. Bár nem különösebben igényes, és tűri a száraz szobalevegőt is, magasabb páratartalom mellett (50 - 70%) még szebb lesz.

Viaszvirág tápoldatozása, trágyázása

A viaszvirág nem túl tápanyagigényes növény, de a növekedési időszakában (tavasztól őszig) meghálálja, ha kéthetente, havonta egyszer tápoldatos vízzel öntözzük. Általánosságban használjunk szobanövények számára készült tápoldatot. Ősz végével és a téli időszakban egyáltalán ne tápoldatozzuk.

Egy nitrogént, foszfort és káliumot nagyjából egyenlő arányban tartalmazó tápoldat megfelelő lehet. A virágzási időszak kezdetétől, és végig a virágzás alatt választhatunk olyan tápoldatot, melynek magasabb a foszfor tartalma, mert ez segíti a virágképződést.

A viaszvirág táplálása tavasztól őszig, kéthetenként káliumtartalmú tápoldattal a legmegfelelőbb. Túltáplálását viszont már csak azért is kerülni kell, mert ez a virágzás rovására mehet, sőt miatta virágtalanság is felléphet.

A virágtalanság, illetve a virágzás elmaradásának oka lehet viszont a tápanyaghiány is, a fénytelenségen kívül. Túl nagy tartóba - cserépbe - kerülve is gyengülhet vagy esetleg el is maradhat a virágzása.

Ne adjunk magas nitrogéntartalmú tápoldatot, a nitrogén túladagolása a virágzás kimaradásához vezet. Aki orchideát is nevel, az az orchidea Vitaflóra Orchidea tápoldattal kevert maradék fürdővizét felhasználhatja a viaszvirág öntözéséhez is.

Viaszvirág ültetése, átültetése

A viaszvirág átültetésére legmegfelelőbb a tavaszi időszak, ha a hajtásnövekedés gyengülését vagy elmaradását, a tartó kinövését, a föld felélését, tápanyagkészletének kimerülését észleljük. Laza, jó vízelvezetésű föld ajánlott, például kaktuszokhoz vagy orchideákhoz ajánlott keverék.

Ehhez megfelel a Florasca B vagy hasonló tőzeg alapú virágföld, de tőzeggel kevert jó minőségű kerti föld is alkalmas. Nagyon lassan fejlődik, ezért elegendő, ha csak 3-4 évenként ültetjük át. Ha gyorsabban kinőtte cserepét, akkor viszont ne várjunk az átültetéssel.

Viaszvirág teleltetése

A viaszvirágot általában szobanövényként gondozzuk, ezért szó szerint nem teleltetésről van szó. Azonban pár dologra oda kell figyelni télen. A viaszvirág télen alacsonyabb, 15 - 18 °C körüli hőmérsékletet igényel.

Amennyire lehetséges tartsuk világos helyen, mivel télen kevesebb a fény és szüksége van a nappali világosságra. Öntözését csökkentsük, csak akkor adjunk neki vizet, ha földje már szinte teljesen kiszáradt. A tápoldatozást pedig hagyjuk el teljesen.

Viaszvirág metszése, formázása

A viaszvirágot nem kimondottan szükséges metszeni, mivel természeténél fogva lassan növekszik és jól megőrzi formáját. Ha mégis metszésre kerülne sor, fontos, hogy a régi virágzási hajtásokat ne vágjuk le, mert gyakran ugyanazon a hajtáson hoz új virágokat.

A viaszvirág metszésére akkor lehet szükség, ha túl nagyra nőtt és vissza kell fogni a méretét. Esetleg egy-egy hajtás elhalt, megsérült vagy beteg. Ha például nem kívánt irányba nő és formázni szeretnénk.

Viaszvirág virágzása, virágai

A viaszvirág általában tavasztól őszig virágzik, azonban a viaszvirág virágaira türelmesen kell várnunk, ugyanis csak az idősebb tövek nevelnek virágzatot, amikor már nem is remélnénk. A virágzást serkenthetjük, ha a viaszvirágot néhány hétig hűvösebben (fajtától függően 15 – 18 °C között) és szárazabban tartjuk.

Az éjszakai hőmérséklet csökkenése szintén elősegíti a virágképződést. Elvirágzás után a virágszár nem szárad el, a végén új rügyek fejlődnek. Ha a virágszárat mégis levágjuk, megszakítjuk a további virágzást. A következő évben ebből nőnek az új virágok.

A hervadt virágokat se vágjuk le róla. Ha a bimbók már megjelentek, a növényt ne forgassuk. Ha megváltoznak a fényviszonyok, a növény más szögben kapja a fényt, elrúghatja a bimbóit.

Viaszvirág szaporítása

A viaszvirág szaporítása levéldugvánnyal vagy hajtásdugvánnyal a legegyszerűbb, legbiztosabb módszer. Érdemes lehet még légbujtással is megpróbálkozni, hiszen ekkor nem kell levágni a növényről a hajtást.

Viaszvirág szaporítása dugványozással

A viaszvirág levéldugvánnyal vagy hajtásdugvánnyal szaporítható tavasztól nyár elejéig. Vágjuk le a növény egy egészséges oldalhajtását. Távolítsuk el a hajtásról az alsó leveleket, hogy csak egy darab levélpár maradjon, majd dugványozzuk nedves tőzeges homok ültetőközegbe.

A levélpár alatt mintegy 2 cm-es szárrész maradjon, ami a gyökereztetéshez a homokba kerül, és felül is maradjon közel 1 cm-es szárrész, amivel elkerülhető, hogy esetleg megsérüljenek a levélhónalji rügyek, amelyekből majd az új hajtások fejlődnek.

Borítsunk rá átlátszó, helyenként kilyuggatott műanyag fóliát (üvegbúrát), hogy a magas páratartalom biztosításával elősegítsük a gyökeresedést.

A jól megvágott dugványok, meleg, világos helyen, még vízbe állítva is jól gyökeresednek. A dugványok meggyökeresedése után az ültetéséhez használt talajban, illetve földben-földkeverékben bőven legyen homok, mintegy egyharmad arányban.

Viaszvirág gyökereztetése vízben

A viaszvirág dugványokat gyökereztethetjük vízben is úgy, hogy csak a csomós rész legyen a vízben. A vizét 3 - 5 naponta ajánlott kicserélni. A kis csemetét tegyük világos, de napfénytől védett helyre. A gyökerek várhatóan 2 - 4 hét alatt fejlődnek ki.

Viaszvirág szaporítása légbujtással

A viaszvirág légbujtással történő szaporításához válasszunk ki egy erős, egészséges hajtást. A hajtás egy csomójánál vágjunk egy sekély bemetszést. Fedjük be a vágott részt nedves tőzegmohával, majd tekerjük körbe fóliával és rögzítsük ezt madzaggal vagy gumival.

A tőzegmohát folyamatosan nedvesen kell tartani. Néhány hét elteltével ellenőrizhetjük, hogy megjelentek-e a gyökerek. Miután a gyökerek kifejlődtek levághatjuk a hajtást az anyanövényről és elültethetjük cserépbe.

A viaszvirág betegségei, kártevői, pusztulásának főbb okai

A viaszvirág viszonylag ellenálló a betegségekkel szemben. A tél folyamán főleg tetvek és atkák támadhatják. Helytelen gondozásából akadhatnak problémák. Fertőzött földbe ültetés esetén fonálféreg támadhatja gyökereit.

Viaszvirág betegségei

Gombás levélfoltosodás esetén barna vagy fekete foltok jelennek meg a leveleken, amelyek növekedhetnek. Magas páratartalom, nem elégséges szellőzés és a levelekre kerülő nedvesség idézheti elő. A fertőzött részeket távolítsuk el és használjunk gombaölő szert.

A baktériumos levélfotosodás esetén vizes, sárgás foltok jelennek meg a leveleken, melyek gyorsan terjednek. Magas páratartalom és a leveleken megmaradó nedvesség idézheti elő. A beteg részeket távolítsuk el és biztosítsunk jobb szellőzést a növény körül.

Viaszvirág kártevői

A viaszvirág a gyökérgubacs-fonálféreg legkedveltebb gazdanövénye. Ezek a növény gyökerén képeznek fürtszerűen elhelyezkedő megvastagodásokat, avagy gubacsokat. Tünetei lehetnek a fejlődés visszamaradása, sárguló levelek, a virágzat elszáradása. Többnyire fertőzött földdel terjed. Fonálféreg ölő szert lehet ellene alkalmazni.

A pajzstetvek, levéltetvek és gyapjas pajzstetvek elsősorban télen károsítják, ha túl meleg helyen áll a növény. A pajzstetvek apró barna, rozsdaszínű dudorok, foltok a levelek és szárakon. A levéltetvek apró zöld, fekete vagy barna rovarok. Ezek ragacsos mézharmatot is hagynak maguk után. A gyapjastetvek fehér, vattaszerű telepek a leveleken és a hajtások tövében. Megjelenésük esetén a levelek sárgulnak, száradnak. Mindegyik esetében érdemes szappanos lemosással próbálkozni első körben, melyet szükséges lehet megismételni. Ha ez nem válik be, használhatunk rovarölő készítményeket, vagy neem olajos lemosást.

A takácsatkák a meleg, száraz környezetet kedvelik. A takácsatkákat nehéz észrevenni, de a leveleken megjelenő finom fonat jelenlétükre utal. Ha elszaporodnak, a megtámadott levél elszíneződik és lehullik. Atkaírtó szerrel kezelhetjük a fertőzést.

Környezeti tényezők, a viaszvirág helytelen gondozása

A virágzás elmaradásának oka lehet a tápanyaghiány, a rendszeres bolygatás, a sötétség, vagy az elvirágzott hajtások visszavágása lehet. Nem érdemes évente átültetni, sem változtatni a helyén.

Túl száraz levegőn a virágrügyek elsárgulnak és lehullanak. Ennek első jelei lehetnek a száraz, barnuló levélszélek.

Túlöntözéstől a viaszvirágon sárguló hervadó levelek láthatók, gyökérrothadást eredményezhet.

A túl kevés fény miatt elmaradhat a virágzás, a hajtások megnyúlhatnak, a viaszvirág levelei sárgás vagy halvány színűvé válhatnak.

Közvetlen napfénytől a levelek megéghetnek, barnás perzselődés nyomok jelenhetnek meg rajtuk.

A viaszvirág mérgező?

Emberekre nézve a viaszvirág nem mérgező, ugyanakkor a nedve irritálhatja az érzékeny bőrt, ezért érdemes kesztyűt használni, ha metszeni vagy kezelni kell a növényt.

Kisállatokra nézve enyhén mérgező lehet, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják el. Ez gyomorpanaszokat, hányást és hasmenést okozhat. Érdemes úgy elhelyezni, hogy a háziállatok ne férjenek hozzá.